Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat
Kutasy Mercédesz: Párduc márványlapon. Barangolások a latin-amerikai irodalom és művészet határterületein „Kereteinkből kiláthatunk-e? / Függéseinkből kilábalunk-e? / Hálók, csomók és elágazások, / magunk vagyunk, mert mi vagyunk mások”, írja Szabó T. Anna Ár: új versek című kötetében (Magvető, 2018); már a Keretek első strófájában is a címadó szó jelentésrétegeit járja körül, egyszerre beszél az ember…
Tovább
Szabó Attila: A valós színterei. Színház, közösség, múltfeldolgozás Nem kevesebbet ígér a SzínText sorozat negyedik kötete, minthogy segít újrarajzolni a színház, a közösség és a múltfeldolgozás kapcsolatát, méghozzá nem elsősorban a kanonizált esztétikai törésvonalak mentén, hanem a szociológiai sajátosságok szerint. A valós színterei Szabó Attila 2008 és 2018 között született tanulmányait fogja össze, összességében mégis…
Tovább
Cormac McCarthy: Odakint a sötétség, fordította Greskovits Endre Sokszor leírták már, hogy Cormac McCarthy az amerikai irodalom legnagyobb klasszikusai közé számít. A nemrég elhunyt Harold Bloom elhíresült kanonikus kijelentése alapján továbbá mára magától értetődően soroljuk Thomas Pynchon és Don DeLillo mellett az élő amerikai próza legnagyobbjai közé. McCarthy amerikai és világirodalmi jelentősége mellett azonban kevesebb szó…
Tovább
Kalapos Éva Veronika: F mint Nem kockázatmentes Kalapos Éva Veronika új prózakötetét úgy hirdetni a regény hátsó borítóján, hogy írója „sikeres ifjúsági regényei […] után felnőtteknek szóló történettel jelentkezik”. Gondolhatunk persze arra, hogy D.A.C.-sorozat (2013–2017), illetve a Massza (2016) és a Muszáj?! (2017) fiatal rajongói így válnak majd nagykorú olvasóivá a kortárs magyar irodalomnak, azonban…
Tovább
Závada Péter: Gondoskodás Túl ismeretlen és túl ismerős – morfondíroztam, amikor már a kötet felénél jártam. Stilizált, alternatív múlt, a történelem makettje – ha lehet ilyet mondani –, rom, épületdísz, keresztek, szögek, trónok. Csontok, kivégzés, kísértet, bordély, templom – valami rémes legendárium rajzolódik ki az alternatív történelemből, amit a szubjektum impressziói tesznek alternatívvá. Aztán hirtelen…
Tovább
Szijj Ferenc: Igazi nevek Szijj Ferenc félelmetesen jó költő. Ezt azért is érdemes leszögezni, mert új verseskötetéből nem feltétlenül derül ki. Pontosabban nem annyira az új kötetből derül ki – a korábbi verseskönyvek, az Agyag és kátrány (2014), a Kenyércédulák (2007) vagy a Kéregtorony (2001) jelentősebb művek. Hogy az Igazi nevek miért tűnik gyengébb kötetnek,…
Tovább
Olga Tokarczuk: Az elveszett lélek; ill. Joanna Concejo; ford. Kellermann Viktória vonalak Joanna Concejo elismert lengyel illusztrátor, akinek egyedi és könnyen felismerhető rajzaival számtalan izgalmas könyvben találkozhattunk már, köztük az egyik legfrissebb a tenger témájával foglalkozik. De nagyon kivételes a koreai felkérésre készült Piroska és a farkas interpretációja is. Meghitt és részletgazdag rajzaiba könnyen bele…
Tovább
Závodszky Géza: A kolozsvári alma matertől a Magyar Nemzet rostrumáig. Pethő Sándor (1885–1940) Az utóbbi időben megélénkülő sajtótörténeti kutatások következtében ma már modern szemléletű monográfiát olvashatunk a magyar újságírás történetéről (Buzinkay Géza, 2017), sajtó és hatalom 20. század eleji viszonyáról (Sipos Balázs, 2004, 2011), szűkebb témánkat illetően pedig a Magyar Nemzetről (Pethő Tibor, 2018). Nemrég…
Tovább
Bartha Ákos: Bajcsy-Zsilinszky Endre. Életút és utóélet XX. századi történelmünk bármely területére vetődik a kutató, előbb-utóbb belebotlik Bajcsy-Zsilinszky személyiségébe. Életútja és utóélete – az Áchim-ügytől a nevét viselő társaság rendszerváltoztató szerepéig – megkerülhetetlen. Kapcsolati hálójába tartoztak Horthy-barát tisztek éppúgy, mint legitimisták, fajvédők, kisgazdapártiak, szociáldemokraták és kommunisták is. Cikkei, parlamenti felszólalásai feltűnést keltettek, személyéhez országos szenzációk,…
Tovább
A Napút folyóirat Szondi György-különszáma Különös vállalkozás egy (voltaképp) utolsó utáni Napút-számról írni, ugyanakkor úgy érzem, jó volna szétkürtölni, hogy ha csak „zárt körben tudhatón” is hagyta el a nyomdát ez a „szamizdat” kiadvány, mennyi értéket sűrít ez is magába, mint az őt megelőző 22 évfolyamnyi Napút mindegyike. Hála az ötletszerző Csáji László Koppánynak, aki…
Tovább
Michael Chabon: Kavalier és Clay bámulatos kalandjai, ford. Soproni András Nem mindegy, mikor jut el egy könyv Magyarországra. Bizonyára egészen más lett volna az eredetileg 2000-ben megjelent Michael Chabon-regény itthoni fogadtatása, ha az nem két évtizedes késéssel érkezik hozzánk. A hazájában Pulitzer-díjas mű itthoni megkésett kiadása azonban tulajdonképpen valahol logikus, méghozzá két olyan ok miatt,…
Tovább
Literatura, 2021/1. A Literatura irodalomtudományi folyóirat idei első száma, textológiai különszámként, a kritikai kiadások elméleti-gyakorlati kérdéseibe, a szövegkiadási procedúra részleteibe vezeti be az olvasókat. Tematikus összeállításról lévén szó, a tanulmányblokk dolgozatai óhatatlanul párbeszédbe lépnek, reflektálnak egymásra egy-egy probléma, a filológia munkálatok, a hagyományos papíralapú vagy a modern elektronikus kritikai kiadások készítése során felmerülő elvi-gyakorlati dilemmák,…
Tovább
Gergely Ágnes: Még egyszer Firenzébe Az utóbbi három év verseit ígéri ez a kecses kötet, de aki ismeri a szerző alkotói műhelyének belső logikáját, a régi versek átfogalmazásának, felfrissítésének technikáját, az sejtheti, hogy az újdonság néha csak egy-egy sor, néhány jelző, esetleg egy versszak újraírását jelenti. A művészet és az irodalom történetében egyaránt ikonikussá vált,…
Tovább
Paul Williams: Dreaming the Graphic Novel A képregény története összefonódik a sajtó, a nyomdászat és újabban a könyvkiadás történetével: a 19. században szatirikus lapok hasábjain debütáló képregény az 1930-as évektől az Egyesült Államokban füzetekként lesz népszerű. A graphic novel, azaz a képregénykönyva kétezres években lesz anyagilag sikeres és társadalmilag elismert az Egyesült Államokban. Az áttörést…
Tovább
Jorge Luis Borges: Tangó, ford. Kürthy Ádám András 2019 novemberében jelent meg Jorge Luis Borges Tangó című kötete magyarul Kürthy Ádám András fordításában, amely a Jelenkor Kiadó rendkívül ambiciózus Borges-összkiadásának izgalmas intermezzója. Borges művei hazánkban a hetvenes évektől jelennek meg önálló kötetben, az első ilyen a Kozmosz fantasztikus könyvek sorozatában publikált Körkörös romok. A nyolcvanas…
Tovább
Észrevételek a Negyed folyóirat III / 4 / 1 lapszámáról A Negyed az irodalmi nyilvánosságban relatíve fiatalnak számít, ugyanis 2017 óta jelenlévő lapról van szó, így érdemes lehet először a folyóirat őstörténetéről és egyedinek mondható szerkesztési eljárásairól szót ejtenünk. Bár a Negyed hagyományosan az online térben jelenik meg, azonban az első „őslapszám” még papíralapú volt,…
Tovább
Vass Norbert: Indiáncseresznye Volt néhány VHS-kazettánk, amelyeken a Disney mesedélután néhány tévéről felvett része volt. Amikor később visszanéztem az egyiket, nem értettem, miért hiányzik a Kacsmesék fele, végül nyugtáztam, hogy biztos a szalag vagy a felvétel hibája. Évek múlva tudtam meg, miért. Érdekes, hogy az eredeti félbeszakítás nem hagyott nyomot bennem. Nem mi döntjük el,…
Tovább
Az Ókor folyóirat A líra határai című tematikus számáról Az Ókor című folyóirat 2020-as utolsó, tematikus száma nem egyszerűen Az antik líra határterületei című kutatási projekt (2019–2022) aktuális, „félidős” eredményeinek a seregszemléje, hanem fontos állomása annak a lassan két évtizede folyó magyarországi antiklíra-kutatásnak is, amelynek eredményeit a szélesebb olvasóközönséggel éppen a Marót Károly-díjas folyóirat igyekezett…
Tovább
Bereményi Géza: Magyar Copperfield Bereményi Géza nagyszabású könyvének műfaji önmegjelölése („életregény”) összetett kritikai elvárásokat kelthet az olvasóban. Az életrajzi valóság fikciós megjelenítésének igénye azt jelezheti, hogy a személyes-pszichológiai, a társadalomtörténeti és a szűkebben vett irodalmi megítélés szempontjai keveredhetnek (a társadalomtörténeti szempont meghatározó például Weiss Jánosnak a Jelenkor 2020/6. számában megjelent írásában). A könyv kritikai tétjei…
Tovább
Böndör Pál: Vásárlási lázgörbe Böndör Pál lírai opusza a vajdasági magyar irodalom egyik kiemelkedő költői teljesítménye. Költészettörténeti pozíciója szerint köztes jelentéseket hordoz. Böndör az első nemzedékes symposionisták megújult beszédmódjának ismeretében építhette ki a maga költészeti gondolkodását, amely némely vonásában, banalizáló, ironikus, önironikus gesztusaiban már a következő nemzedék versnyelvi jellegzetességeire mutat. A kortárs költészet nyelvének kialakulásában…
Tovább
Eső 2021/1. Az ESŐ irodalmi lap számait rendszeresen képzőművészéti alkotások tarkítják. Ez interdiszciplináris hagyomány. Az áprilisi szám 152 oldalán 12 Baksai József-grafikát, -festményt csodálhatunk meg (Munkácsy-díj, 2001). Filozofikus, erősen biblikus víziókat találhatunk közöttük, amelyeket a borítón és utolsó oldalon megjelenő képek (valójában egy kép két részlete) foglalnak keretbe, amelyeknek címe: Kinyilatkoztatás. A lap az elmúlt…
Tovább
Jan van den Boomen: Istenítélet Az Istenítélet nem egy szokványos M.A.G.U.S-regény, hiszen a 408. oldalig csupán két pofon csattan el, nincsenek hosszú harci jelenetek, nem ölnek meg minden oldalon egy tucat embert. Történik persze gyilkosság: Peluka Hamrayt, a helyi egyetem idős oktatóját belülről zárt ajtók mögött gyilkolják meg – ennek a rejtélyes esetnek a körülményeit…
Tovább
Prae 2020/4., Tempevölgy 2020/4. (Bevezetés) Többször jártam úgy korábban, hogy lett volna lehetőség a fantasyről, a szerepjátékról, vagy a videójátékokról írni konferenciákra, magazinokba, de egész egyszerűen nem volt hozzá kritikai distanciám és eszközkészletem. Viszont amikor nemrégiben felkérést kaptam az Alföldtől, hogy írjak a Tempevölgy és a Prae folyóiratok 2020/4-es számairól, akkor már több okból sem…
Tovább
Bódi Katalin: Éva születése Az Éva születése nem egyszerű születéstörténet, inkább újjászületés. Abban az értelemben, hogy szerzője egy már élő, előttünk álló (heverő) festészeti, ikonográfiai „teremtmény” újraértelmezésére vállalkozik. A 20. század végének, 21. század elejének más értelmezőihez hasonlóan a cultural és gender studies, az új antropológiai nézőpontok és a visual turn újabb elméleti belátásaival felfegyverkezve…
Tovább
Credo, 2021/1. A Credo evangélikus folyóirat friss lapszáma kifejezetten esztétikus látvány. A kellemes tapintású papírra gömbölyű és markáns betűtípussal nyomott cím után a tekintet Ghyczhy György festőművész képének sötétebb tónusaira kalandozik. Az újságot kinyitva pedig a kellemesség érzetét növeli, hogy több helyen nagyméretű, színes és jó minőségű reprodukciókkal találjuk szembe magunkat, mint például Giovanni di…
Tovább
Simon Ferenc: A „Columbo-módszer” Ritka az olyan könyv, amelynek szerzője azzal dicsekszik, hogy az ő műve nem kerül könyvesbolti forgalomba. Létezőnek kell-e tekintenünk egyáltalán egy ilyen kulturális terméket? Megkapta-e a Országos Széchényi Könyvtár a kötelespéldányokat, azaz bekerült-e az alkotás nemzeti archívumunkba, hazánk kulturális vérkeringésébe? És egyáltalán hogyan lehet hozzájutni, ha már prés alá sodorta az…
Tovább
Ljudmila Ulickaja: A lélek testéről, ford. Morcsányi Géza, a verseket ford. Kántor Péter Ljudmila Ulickaja a rejtélyek asszonya, aki mindig váratlan fordulatokat tartogat az olvasók számára: többször hallhattuk már, hogy nem ír több regényt, mégis, a következő megjelent alkotása regény volt; verseit nem szívesen publikálta, és mégis, legújabb, 2019 novemberében megjelent A lélek testéről című…
Tovább
NEM kötelező: Kortársak és kimaradók – szöveggyűjtemény középiskolásoknak (szerk. Király Levente) A tízmillió fociedző és virológus hazájában közügy az irodalom is. Elég bedobni a magaskultúra állóvizébe, hogy egy klasszikus nem felel meg korunk társadalmi elvárásainak, és felrobban az internet. Tóth Krisztina interjúban kimondott, vitacunamit gerjesztő gondolata meg sem rezgette a nemzeti alaptanterv mélyen bebetonozott vaskorlátait,…
Tovább
Oláh András: Fagypont alatt – Te, olvastad Oláh András legújabb kötetét, a Fagypont alatt-ot? – Sajnos még nem. Mikor jelent meg? – 2020-ban. A Magyar Naplónál. – És? Milyen? – Nagyon jó. Erős kötet. Bátran megállja a helyét az április bolondjai (2017) és a 2019-es válogatáskötete, a visszafelé mellett. – Értelek. Jó sok kötete jelent…
Tovább
Serge Bloch – Frédéric Boyer: Biblia. Az ősi történetek, fordította Pacskovszky Zsolt Érdekes könyv jelent meg az idei nyár végén: egy Biblia, vagy inkább egy képeskönyv a Biblia történeteivel. Ez így nem pontos megfogalmazás, mert nem a Biblia szövegeit olvashatjuk benne, hanem azoknak parafrázisait vagy inkább magyarázatait. Az lenne a helyes, ha a Biblia lapjaira rótt…
Tovább