Krusovszky Dénes: Azóta őzike, Baranyai (b) András rajzaival Krusovszky Dénes költőként indult, első kötete, a 2006-ban megjelent Az összes nevem után a harmadik, már a Magvető Kiadónál megjelent A felesleges part című verseskötet után jelentkezett először gyerekversekkel (Mindenhol ott vagyok). 2014-ben novelláskötetet (A fiúk országa), 2018-ban pedig széles körben sikert aratott regényt írt (Akik már…
TovábbAlföld
Deák Botond verse
Kijelentkezés Menj innen, nincs itt számodra semmi,vissza se gyere! dD. többedmagával vanaz intézetben, mindannyian a kijelentkezés,kivonulás utáni, gyatra állapotban; néha körbekerékpározzaa környéket, megáll, mindig tudja, hol van, csakvégignéz az úton, olyan, mint egy ember arca,egy kibaszott ronda arc, kóstolgatja az utakat,az utak szakértője lesz, ez az út biztos körbemegyaz egész földön, lefekszik a betonra, egy…
TovábbKolozsvárok, Házsongárdok nyomában
Kolozsvár-dialógusok. Tanulmányok, szerk. Korpa Tamás A Kolozsváros szépirodalmi antológia 2019-es megjelenése után 2020-ban a Szamos-parti város újabb könyvnek került a középpontjába, ezúttal két irodalmi konferencia („árdeli tűnt Athén” – Kolozsvár-dialógusok 1., 2017. május 22–23. és a „Házsongárd-légió” – Kolozsvár-dialógusok 2., 2019. május 22–23.) anyagát egybegyűjtő, Kolozsvár-dialógusok címmel megjelent tanulmánykötetbe. A „tanulmány” műfaji megjelölés tágabban értendő,…
TovábbNyitottan a világra
Beszélgetés az Alföld-díjasokkal Herczeg Ákos: Felsorolni is nehéz, mi minden történt veled szakmai téren 2016 óta. A professzori nyugdíjazásod körüli, majd az azt követő években megjelent az Isteni színjáték-fordításod (2016), a Bánk bán-átiratod (2019),két versesköteted (Nyírj a hajamba, Magvető, 2017, Jól láthatóan lógok itt, Magvető, 2019), ebből utóbbi ráadásul AEGON-díjat is nyert, első novellásköteted (A…
TovábbMozgásban maradni
Kormányos Ákos: Töredezettségmentesítés Vajon releváns, egyáltalán illendő felütés-e, hogy a Töredezettségmentesítés egy mozgássérült férfi mozgássérültségről szóló verseskötete? Dokumentarista színházi előadásokba szokás bevonni civileket, leglátványosabb formában éppen testi fogyatékossággal élőket, akiknek az élettapasztalatához nem férhet hozzá egészen a színész. A nyomtatott szöveg elviekben – papíron! – megengedné, hogy ne lássuk mögé a szerzőt, hogy az életrajzi…
TovábbUtazás a hogyanba
Szilágyi Márton: Omniárium. Irodalomtörténeti tanulmányok Szilágyi Márton tanulmánykötete széles spektrumú, heterogén válogatás, mely a tematika sokszínűségén túl főként az elemzéseket, interpretációkat alátámasztó irodalomtörténészi látásmódok, perspektívák, elméleti megközelítések változatos, egymást kiegészítő, magyarázó, pontosító mivoltában ragadható meg. Komplexitását, a plurális szemléletből származtatható sokféleségét (nem a koncepciótlanság értelmében) már az előszó jelzi, előrebocsájtva a főcímbe emelt omniárium fogalom…
TovábbÓ, Tonika! Hát ez egy jó könyv!
Tarr Ferenc: Harmónia, a zenék birodalma, illusztrálta: Baranyai (b) András Hadilábon áll a gyerek a zenetanulással? Eleinte lelkes volt, de a szolfézst túl száraznak találja? Esetleg pont, hogy nagyon is szereti a zeneiskolát? Mindhárom esetben ajánlom Tarr Ferenc könyvét! Elvileg 7–12 éveseknek való, de azért javaslom: ha ajándékba szánnánk egy jelzett korú gyereknek, ne az…
TovábbG. István László verse
Tehát a styxi Úgy kezdődött, hogy nemVolt egy szöveg se jó, nyomodbanKanyarítani, azt a körmondatot,Lectisterniumra, élvezetre ésFeddő fintorra termett szájjalIgazítani a tőled tanult lélegzethez,A belélegzés ívébe csak, amiMellkast tágítva pusztít, és ígyÁtemel, Istenek tüdeje bírja,A kőboltozatot, ahogy egy peploszEmelkedik, kőráncait elrendeziEgy ismeretlen rendből származóSzándék, a gyász kevert dolog,Ha a mondás csavarmenete élőtÉs halottat egybebotlaszt, ígyIncselkedik…
TovábbLanny után leskelődni
Max Porter: Lanny, ford. Falcsik Mari Megfigyelő típus vagyok. Nem úgy, hogy feltöröm mások mobilját, vagy kihallgatom a privát beszélgetéseiket, amelyekhez semmi közöm, hanem szeretem megfigyelés útján (is) megismerni a másikat – társaságban emiatt gyakran hisznek gátlásosnak vagy unalmasnak, de nem igazán érdekel. Szeretem figyelni a gesztusokat, a szófordulatokat, mintha meg akarnék tudni valamit a…
TovábbFigyelemvesztés/figyelemedzés
Berta Ádám: A kígyó feje A kígyó feje egyértelműen Berta Ádám eddigi legkidolgozottabb kötete, a szerző szövegvilága mostanra ért össze a leginkább, pontosabban most sikerült a recept arányait megfelelően eltalálni, elkészíteni és tálalni. A különböző ízvilágok meglepő módon nem egymás ellen dolgoznak, egyik sem dominálja vagy semlegesíti a másikat. Gourmand-oknak és hazai ízeket kedvelőknek egyaránt…
TovábbGéczi János versei
Két poszt 1. Hogyan érkezik, ha betoppan,s ha elmegy, miképpen távozik,arról semmi nem tudható, pedigjól értesültek, akik hallgatnakróla. Megkülönböztethető vagysem a látomástól a valóság,s mi teszi azokat, mint a lencse,kicsivé vagy naggyá? Hogy fénybőlburok feszül rajtuk, a tekintetérzékelheti-e? Egyszer aztmondom róluk, reggelente tisztazöldek, máskor, hogy a szín a szemadománya. Hiába hazudozok,igazam van így is, úgy…
TovábbElrontott és helyreállított idealizmus
Szabó Borbála: A János vitéz-kód A regény a kódfejtés izgalmát ígéri és adja meg az olvasónak. Egyre izgalmasabb rejtvényeket kell megfejtenie benne: először két matematikai feladatot, olyanokat, amelyekhez nem számok vagy geometriai formák világát kell jól érteni, hanem a szavakat és a szavakban kifejezhető összefüggéseket. A Bolyai matematikai verseny döntőjében szereplő csapat előbb „a kecskés”…
Tovább„Átlóg az álmaimba”
Kállay Eszter: Kéz a levegőben Kállay Eszter könyvéhez mindjárt a kötet köszönetnyilvánításában, illetve a szerzővel a Literán (2020. november 27.) megjelent interjúban is érdekes támpontokat kaphatunk, ugyanis az a poétikai-alkotásmódbeli gondolkodás, amely a szerző öninterpretációjának részét képezi, tulajdonképpen egyedi kontextusba helyezi a versekben feltűnő beszélők bizonyos térbeli-motivikus mozgásait. A versek mint irodalmi szövegek, „művek” ebben…
TovábbSimon Márton versei
Citromelégia A bezártságot ünneplendő későn kelsz,ennyivel kevesebb a tehetetlenség.Megeteted az arcot, ami a fuldoklásakváriumában lakik. Adsz neki kávét.Alufólia gyűrődései csillámlanak.Minden kezdet. Az átváltozás valódi fájdalma,hogy ugyanaz maradsz.A szégyen kategóriái, katedrái, katedrálisai.Az utcára kilépni: ahogyan az iszonyú.Aztán ahogy az iszonyú is érdektelen lesz,a változás, ahogyan változik. Egy zsánerjelenet hátterébenvalaki a magasba emelve tart egy követ.Te mélyen…
TovábbA női irodalom kérdésétől a hatástörténetig
Forrás, 2022/1. A Forrás folyóirat 2022-ben megjelent első száma nemcsak az évszám tekintetében hozott változást, hanem a lap 2000 óta ismert arculatában is megújulás tapasztalható e januári kiadás esetén. A borítón megtalálható Milorad Ksrtić Szerelmes festő című képe, a lap utolsó harmadában pedig további alkotások kaptak helyet ugyancsak Krstićtől. Ezekről a „kettős portrékról” értekezik Kurdy…
Tovább„Menj csendesen tovább…” – Gondolatok a művészet vallásosságáról, vallásos és keresztény művészet fogalmáról
Sárospataki Füzetek 2021/1. „Aludni jó; jobb lenni béna bálvány,a szenny s a romlás esztelen korátnem látni s így heverni, néma márvány –ne nyúlj hozzám. Menj csendesen tovább.”(Michelangelo Buonarroti: Válasz Giovanni Battista Strozzi versére,ford. Faludy György) A Sárospataki Református Teológiai Akadémia negyedévente megjelenő szakfolyóiratának, a Sárospataki Füzeteknek 2021/1. száma nem kisebb kérdéskört helyez a középpontjába, mint…
TovábbAzt énekli, kókuszdió
A szemközti épület harmadik emeletén mindig ég a villany. Jobbról az első ablak, a konyha. Nálunk is ott a konyha, hét négyzetméter, épphogy elférünk az asztalnál. A hűtő kint áll az előszobában, a tetején tartjuk a kulcsokat és a sapkákat. Már többször jártunk a szemközti házban, de a barátaink semmit sem tudnak arról a férfiról,…
TovábbMegjelent az Alföld 2022. februári száma
Alföld 2022/2. Februári számunkat Nagy Károly Zsolt fotóösszeállítása illusztrálja, amelyet a bodrogkeresztúri zsidó temetőben készített, s amelyhez egy rövid kommentárt is írt Az Úr szőlőskertje címmel. Lanczkor Gábor legújabb, Sarjerdő című verseskönyében van egy vers, amely a keresztúri temető egyik sírját idézi meg – Winkler Frida sírja látható az egyik fényképen, Lanczkortól regényrészlet olvasható a…
TovábbA hallgatás szólamai
Hallgatás. Poétika, politika, performativitás, szerk. Fodor Péter, Kulcsár-Szabó Zoltán, L. Varga Péter, Palkó Gábor A Hallgatás. Poétika, politika, performativitás tanulmánykötet a 2018-ban azonos címen – az ELTE Összehasonlító Irodalom- és Kultúratudományi Tanszéke és a PIM által – megrendezett tudományos konferencián elhangzott előadások „nem […] identikus gyűjteménye, hanem rétegzettebb és messzebbre vezető továbbgondolása” (13.). Az összesen…
TovábbA hang mint forma?
A kortárs délkelet-ázsiai művészet „formalista” értelmezése (Oxford Art Journal 2020/43) Legalább az 1990-es évektől fogva egyre nagyobb szerepet kapott a művészetértésben a technológia. A kultúrát teljesen átrajzolta a harmadik ipari forradalom, korábban ismeretlen távlatok nyíltak a test-, a társadalmi nem-, a gyarmati múlt-, valamint a globális közösségértelmezések előtt. A kurátori gyakorlat is többnyire e változásokat…
TovábbFekete Vince versciklusa
Halálgyakorlatok (RINGLISPÍL) 1 Valahol otthon lenni, abban az időben,abban a saját időben, kinyújtott, elnyújtott időben, ami nincs, csak volt, demégis azt szeretnéd, hogy legyen, mert szorít,présel Ez az idő, és félő, hogy már a kötőszavak sem lesznek, mirehazaérsz, hova haza?, abba a múltba, az övébe,a tiedbe, a gyerekkorodéba, ahol ott van még nagyanyád, a kicsikonyhában…
TovábbAz én hűlő helye
Légrádi Gergely: Nélkülem, nélküled Lassan másfél éve lesz, hogy postán megérkezett, és szinte azonnal, egy ültő helyemben el is olvastam Légrádi Gergely Nélkülem – Nélküled című regényét, az azóta eltelt hónapokban pedig a halogatás és a vándorlás sajátos koreográfiáját járjuk le a szöveggel. Egyik asztalomról a másikra pakolgattam, bevittem az egyetemre, hazahoztam, többször megjárta velem…
TovábbEgy szó mögött
Mészöly Ágnes: Fekete nyár Vannak szavak, amelyeket nehezen mondunk ki. A szavaknak súlya van, erő van bennük. Bántani és szeretni is lehet általuk. Elkezdeni és befejezni is lehet valamit velük. Olykor azért félünk az elhangzottaktól, mert úgy érezzük, ezzel véglegesítettük azt, amit leginkább eltitkolnánk vagy meg nem történtté tennénk. A lényeg, hogy milyen érzelmet vagy…
TovábbFerdinandy György esszéi
Más Egyszer már megírtam Kagylócska történetét. Azt, hogy ez az arckép mennyire elnagyolt, csak most veszem észre. Az a könyv, a Kagylócska, négy részből áll. Az utolsót szívesen átírnám. De átírni utólag semmit se lehet. Ezért írom most ezeket a kiegészítő jegyzeteket. Barátom, Sz. Gyuszi sütötte el a viccet. Szakállas sztori, valaha ismerte Pest-Budán minden…
Tovább„Az emlékek fénymagjai”
Acsai Roland: Mi dalol a madárban A görög μετάνοια (metanoia) kifejezés sokrétű tartalmi mondandója egytől-egyig beilleszthető Acsai Roland legújabb, saját gyerekkorát megidéző, „öregedés” verseket tartalmazó kötetébe. A lelki értelemben vett visszaemlékezés, életátgondolás során a költő „Az idő kulcslyukán beles / […] s meglátja a múltját.” (Rondel a múltról), amiről a legfeljebb középgenerációsnak nevezhető alkotó azt…
TovábbJenei Gyula verse
Kutyadal én nem tudom, mi a szabadság,de olvastam róla sokat. és vágytam is,mert akkor még hittem a költőknek,elhittem nekik,hogy az jó, anélkül élni sem érdemes.de nem tudtam, merre keressem,s hogy milyen lehet.és nem tudtam, hogy végülmit is keresek. én nem tudom, mi a szabadság.először azt hittem, fel kell nőni hozzá,hogy ne a szülő, a tanár,hogy…
TovábbEgy város felmérése
A debreceniség mintázatai. Városi identitás és a lokális emlékezet rétegei a kora újkortól napjainkig 2020-ban két olyan kötet is napvilágot látott, amely címébe emelten foglalkozik Debrecen lokális identitásával. Térey János Boldogh-ház, Kétmalom utca. Egy cívis vallomásai című posztumusz kötete már a megjelenést megelőző várakozásokkal is beteljesítette egyik – Debrecenben releváns – küldetését, hogy szavakba öntse,…
TovábbKívül-belül gyász
Térey János: Boldogh-ház, Kétmalom utca. Egy cívis vallomásai Térey János memoárja a szerző korai, váratlan és hirtelen halála miatt befejezetlen maradt. Elkészült és meg is jelent jónéhány fejezete, a kötetben beláthatóvá válik a szerkezete, íve, de éppen innen látszik az opusz töredékessége, helyenkénti vázlatossága. Az életművel nagyon is szoros kapcsolatba hozható építészeti-térszemléleti analógiával élve létrejött…
TovábbNagy Hajnal Csilla versesregény-részlete
Volja Talán költői túlzás hát szia, csak ideértél, nem, nem azt mondtam, hogy késtél, sőt, örülök is, hogy várnom kellett rád, megnyugtató, ismerlek, és ez azt jelenti, hogy teljes körültekintéssel abszolváltad a feladatot, igen, az ideérkezés feladatát, hogy biztos senki sem követett, meg ilyesmi, na, érted, gyere utánam, ez egy nagyon precíz gép, odafigyel a…
TovábbLerajzoljuk, hol a helyed a társadalomban
Rebecca Wanzo: The Content of Our Caricature – African American Comic Art and Political Belonging Egy rajz vagy rajzolt történet – legyen az Martin Luther King életét bemutató képregénykönyv, a Marvel Fekete párduca, a rabszolga-felszabadítást kommentáló 19. századi grafika vagy egy ironikus karikatúra – sohasem egyszerűen egy történetet vagy szereplőt ábrázol. A legártatlanabbnak tűnő rajzok…
Tovább