Széljegyzet Casanovához Casanova Bragadino szenátor házában lakikés míg a szenátor él nincs gondja semmireCasanova szépen hegedülmesterien kezeli ujjait és ez előnytjelent a nőknél akik közülnem mind hord szoknyát van aki fiúnak öltözikCasanovát izgatja a kétneműségde igazából neki a hölgy megtáncoltatása a fontos(nem kell hogy közben énekeljen is)bár nagyobb élvezet énekesnőt ágyba vinnimint ál-apáca-ringyót aki melleslega…
TovábbÁthall(gat)ás a túlvilágra
Korpa Tamás: Házsongárd live „[A] Házsongárdból kezdte beszippantani / a sírokat az alagút, mint egy csillapíthatatlan tüdő” (Kolozsvári metró) – ezt a két sort idézném, ha valaki megkérdezné, milyen Korpa Tamás új verseskötete, a Házsongárd live. A kritikus rátekinthetne a szerző eddigi lírai útjára, az Egy híd térfogatáról-ra, az Insomniára vagy a legutóbbi kötetre, A…
TovábbPoós Zoltán verse
Az ébresztőóra Nem tudod úgy lefesteni a régi házfalát, hogy ne üssenek át a hengerekmintái. Öregszel, lassan egyformáklesznek a nyarak, és kikerülnek az időfennhatósága alól, az árnyékokmegnyúlnak, bekúsznak régi szobádba. Minden festés után másik teretkaptál vissza. A festés tüntette ela feledésre ítélt emlékeket.Egymáson futnak a hengermintái, akár a DNS kettős csavarja. A szobában nincsenek évszakok,sem…
TovábbA hangos könyvről
Konkoly Dániel: A hang kísértetei. A hangot reprodukáló technikai eszközök és a lírai hang konstellációi a XX. század első harmadának magyar költészetében „Amikor nem avantgárdról beszélek a könyvben, akkor is az avantgárdról beszélek” – hangzott el Konkoly Dániel könyvbemutatóján, mely önreflektív megállapítás tanulságos lehet, mert rámutat az avantgárd központi szerepére a kutatásban. A hang kísértetei…
TovábbHosszú az út hazáig
A terepjáró keresztülvágott a mezőn. A búza magas volt, ropogott a kocsi kerekei alatt. Szénaszag csapott be a letekert ablakokon keresztül, kimosta az orrunkból az égő házak és az üzemanyag szagát. Bámultam a végtelennek tűnő sárga mezőt az ég alatt. Ment le a nap. Tudtam, hogy egy órán belül jön a szürkület, aztán a sötétség.…
TovábbKarafiáth Orsolya verse
A tószt „Az ilyesmi úgy kezdődik az embernél, hogyfenyegetve érzi magát a nap minden percében.”(Tar Sándor: Meghalni nem) 1. Hohó, hitel az nincs, mutat Kati a falra,és a Miszter úr röhög, hogy igen, hitel alma,de azért adjon csak még egy pálinkát nekia Kati, különben beveri a pofáját. Kati pofáját már többen beverhették,attól olyan ortopéd a…
TovábbÉlők és holtak közös térben bujkálnak
Sándor Iván: Amit a szél susog „Az én viszonyom a történettudomány tételeihez meglehetősen ambivalens. Lehetnek jobb, még jobb kategóriák, végtére a történelem, mondhatnám a sors mindannyiunknál erősebb, de a gondolat, a művészet tud valamit, amire a történelem nem képes. Feltárja az emberi helyzetet, és lehatol a dolgok okaihoz” – állítja Z., az író, Sándor Iván…
TovábbA Jövő már itt van – hol a minisztériuma?
Kim Stanley Robinson: A Jövő Minisztériuma, ford. Farkas Veronika Kim Stanley Robinson eredetileg 2020-ban megjelent regénye, A Jövő Minisztériuma, amelyet most már a hazai közönség magyar nyelven is olvashat, egy igen sikeres, számos (Locus-, Nebula-, Hugo- és World Fantasy-) díjjal elismert írói karrier csúcsa – és talán végpontja, ha hihetünk Robinson nyilatkozatainak. Ez a klímafikciós…
TovábbNem gondolok az ég madaraira
Ruhátvegyél! Feketét! Térdigérjen! Avállad! Nemleszeztúlszínes? Csitulj már! Hogybeszélsznagyanyáddal? Na idefigyelj, Mama. Sehogy. Nem is vagy itt. Az ablaküvegben látom magam, úgy nézek ki, mint te azon a régi képen, amikor a ló előtt állsz, a vezetőszárat fogod, nyereg nincs, szőrén ülted meg. Csak a hajráf hiányzik, meg a Szicília-formájú anyajegy a szemem alól, leszedettem. Aválladiskinn!…
TovábbOravecz Imre prózája
Alkonynapló („A négy évszak”) Márai. Olvasom. Nem először. Utoljára évekkel ezelőtt volt a kezemben. Időnként elő kell vennem. Nem a regényeit. A naplóit. Ezt, vagy a Füves könyvet, vagy az Ég és földet. Segít. Addig legalábbis, amíg olvasom. (Láb 2) Megroggyantam. Szó szerint. Ha állok, nem egyenes többé a lábam, hanem tompa szöget alkotva térdben…
TovábbVisky András verse
Somnambulans ütötték az arcát is amikor letakarták?tépkedték ágyéka fakó szőreit?a szomorúságtól kimerülve alszikéretlen almákat rejteget a pokróc alatt * amikor éjszaka elindultam a Hold utántisztátalan lelkek borultak le előttemés azt kiáltozták te vagy az Isten fiati is azok voltatok vigasztaltam a tisztátalan lelkekette is tisztátalan lélek voltál vigasztaltak a tisztátalan lelkek * azon az éjszakán…
TovábbFellinger Károly verse
Körteíz János mindenütt feltalálja magát,egyedül otthon, a lakásában nem.Amióta tudatosította ezt, márnem tudja nem tényként kezelni, ezért aztán évek óta ki nem mozdul alakásából, bárhova is ül, fekszik,odaragad magához, legyökere-zik, mint a tölgyfa, kiáll maga mellett. Egyszer télen hatalmas hangzavarraébredt, éjjel volt, kereste a villany-kapcsolót, eszébe jutott, az égőkipislant. Szokásától eltérően kinyitotta a fehér bejáratiajtót,…
TovábbMit kezdjünk a sztereotípiákkal?
Kayla Czaga: Biztonsága érdekében, kérem, kapaszkodjon, ford. Kis Orsolya Amerika: végtelen autópályák, büfékocsik, alkoholista nagybácsi, dekoratív nagynéni, történeteket mesélő nagypapa, pulcsis nagymama. Szabadság és veszélyek, közösségek, emberek, lehetőségek mindenhol. Mi a baj ezekkel a sztereotípiákkal? Kayla Czaga verseskötete, a Biztonsága érdekében, kérem, kapaszkodjon azt mondja, az égvilágon semmi – és milyen jól teszi. Az általánosítások,…
TovábbA hidak könyve
Vrbanja, Szarajevó* Ha megszakítja a nyarat az ősz ígéretét hordozó esőzés, amely már nem hasonlít sem a tavaszi záporokra, sem a nyári viharokra, a gomolygó melankóliában mindig arra gondolok, arra a hídra – ott mentem, a Skenderiján laktunk épp, a Tekija utcában, s útban az egyetemre a hídon vitt át az út –, azokra a…
TovábbPolgárőr pácban
Bognár Péter: Minél kevesebb karácsonyt Meghökkentő Bognár Péter második regényének címe: Minél kevesebb karácsonyt. Jókívánságként inkább többre számítunk, főleg, ha a hirdetési piac szlogenjei is a fülünkben csengenek. Csakhogy a regényhős, az öregedő polgárőr fél az ünneptől. Mióta Oktáv elvált, és se kutyája, se macskája, nem szívesen szemez a sarokban a fenyővel. Annak sem tud…
TovábbJász Attila versciklusa
Amikor te magad vagy a hely szereted a saját kertedet, bár mosta fenti rész kiégett a naptól, egy részepedig megperzselődött, amikor a szélszétfújta a parazsat a tűzrakóhelyből, most nem szép, de mégis rendezett,és helyreáll majd teljesen, ha lesz eső,ami úgy gyógyít, mint a szeretet, a lenti, ház előtti rész kicsit eklektikus,minden nap öntözöd, bokrok, fák,…
TovábbAcélváros legendáriuma
Zemlényi Attila – Kabai Lóránt: Vasgyári eklógák – A Beteg Kisfiú legendája A Vasgyári temető és a közelében lévő pálinkafőzde, a Bükk-fennsík, az Avas a kilátóval és a panelházakkal, a Dél-Kilián, a Fonoda utcalányai, a húszemeletes bérházról leugró öngyilkosok, a Molnár-szikla keresztje, Miskolci Laci, a helyi bolond, a Tiszai pályaudvar, Málik Roland költő, a miskolci…
TovábbMegjelent az Alföld 2023. decemberi száma
Alföld 2023/12. Decemberi lapszámunkban közreadjuk a 2023-as Alföld-díjasaink laudációit: Bednanics Gábort Fodor Péter, Bodrogi Ferenc Mátét Lapis József, Győrffy Ákost Áfra János méltatta. Kilátó rovatunkban Melhardt Gergő ír Térey János Köztisztaság tér című költeményéről, Darvasi Ferenc íróval, szerkesztővel pedig Szöllősi Mátyás beszélget. Verset Kőrizs Imrétől, Takács Boglárkától, Pál Sándor Attilától, Jenei Gyulától, Izsó Zitától, Szegedi…
TovábbDeák Botond versei
A senkiföldjén Éjszaka őrülten rohannak a hajók, észbontósebesen, már áthatolhatatlan a sötétség, én mégistudom, hogy egyedül vagyok, és a szárazföld felétartok, beszélhetnék sokkal rövidebben is, de habelekezdek, nehéz abbahagyni!; egyébként nem tilosa képviselőt lefizetni dD., különben éheznének ugyebára senkiföldjén; nemsokára vége, minek ilyenkor egyhalott, akár egyetlen halott is?, mi választjuk a létet?, illünk-ea korba, amibe…
TovábbA törődés lenyomatai
Falcsik Mari: azt hittem „Először azt hittem, énekes szeretnék lenni.De aztán rájöttem, hogy madár.” Falcsik Mari legújabb könyvét olvasva könnyen eszébe juthat a befogadónak – már amennyiben volt hozzá szerencséje – egy másik könyvének, az Anyakönyvnek néhány sora, erős, megrendítő képe. Mintha ez a friss kötet párja, jó értelemben véve ellenpárja volna annak, az anyáról,…
TovábbHalálozási rubrikák
Hordták, hordták kifelé a halottakat, ott hevertek fekete zsákban, sorban. Több krimiévadra való test. De ezek nem hatásosan kitalált figurák voltak, hanem konkrét fickók, családdal, történettel. Nemrégen tutira az járt a fejükben, hogy befizetik a csekket, kifestik a polcot, összecsavarozzák az IKEA-s babaágyat, visznek az anyukájuknak sűrített paradicsomot, megdrótozzák a kerítést, legurulnak a szervizbe a…
TovábbEndrey-Nagy Ágoston versei
Dikti Cserepes szájjal állok egy hajtűkanyarban.Bármiről kérdeznek, ugyanazt tudom felelni:ezeket a hegyeket. Szomorú görög férfiak ráncaikba gyűjtötték az árnyakat,elvitték mind, legyen hely másoknak mosolyogni.Telehordták velük apró házaikat,az egész család egyetlen szobába szorult.Faggatom őket, milyen érzés fuldokolni.Napszemüvegekről, kagylókról,partmenti sztriptízbárokról beszélnek. Körmük alatt homok, holdtalan álmaikbanvilágítanak a mészkősziklák. Imádkoznak,hogy erőfeszítésüket örök sötét jutalmazza.A paradicsom egy hűvös völgy,ahol…
TovábbÜzenet a kifutóról
Egri Petra: Divatelmélet, teatralitás, dekonstrukció. Kortárs divatperformanszok Több posztmodern irodalomtudományi elmélet, valamint egy önmagában is interdiszciplináris terület – a divatelmélet- és kutatás – bemutatására és nem titkolt kritikájára vállalkozik Egri Petra könyve. A szerző a borítótól kezdve a hosszú időt és széles réteget felölelő korpuszon keresztül az aktualitás bevonásáig jelen van: ahogy az előszóban megfogalmazza,…
TovábbAusztrália illata 3.
Sydney-ről, ahol a boldogságot kutattam Az ausztrálok arcszerkezete mosolyra hangolt: ha megszólítok egyet közülük, széles mosollyal, ragyogó szemekkel kommunikálnak, mintha ez egy társadalmi szabályszerűség lenne. Sydney utcáin sétálva gondolkozom el ezen a boldogságtudatosságra formált társadalmon, hogy milyen életmód alakítja ki a pozitív hozzáállást. Közben újra és újra felteszem a kérdést: milyen mélységekig hatol ez a…
TovábbPrímelés
Vida Gergely: Mellékalak Nincs egyedül Vida Gergely költői munkásságának követője, amennyiben a szerző új könyvét olvasva a déjà vu tapasztalatában részesül. A paramnézia és a vele járó bizonytalanságérzet visszatérő hatásegyüttesnek bizonyul a szerző versesköteteit tekintve. Vida ugyanis jellemzően kísérletezik ötletek, szövegdarabok és vershelyzetek újbóli felhasználásával, finomhangolásával, a variációk kompozícióba rendezésének lehetőségeivel. Ám míg a szóban…
TovábbMarkó Béla versei
Mi a hűség? Lehet, hogy mégis a hűtlenség a hűség?Nem úgy, hogy elhagyod, akit szeretsz,és hátat fordítasz a múltnak. Egy háznak.Egy utcának. Egy városnak. A hazádnak is,hogyha van. Másképpen gondolom ezt azegészet. El kell ugyanis döntened, hogymi az igazság. Vagyis melyik az igazi?Az-e, ami az évek során egymásra rakódottrétegek alatt talán még mindig érintetlen?Vajon azt…
TovábbSzent Fruzsina a gangon
– Márta, Mária, Lázár és a fiam. Elválaszthatatlanok voltak ők négyen. Csak a gyerekek tudnak ilyen hibátlan barátságokat kötni, érdek, számítás nélkül. Márta magával ragadó volt, vicces, jókedvű, sokszor harsány, hihetetlen munkabírással. – Néha könyörtelen. – Talán néha könyörtelen is. Bár ez túl erős szó. Mindenesetre szeretett utasítgatni. Ezt csináld, azt csináld, ha kellett, az…
TovábbA hiányzó láncszem
Michel Foucault: A szexualitás története IV.: A hús bűnvallomásai, ford. Sujtó László A szexualitás történetének IV. kötete több szempontból is különleges helyet foglal el Michel Foucault életművében. Egyfelől a könyv a szerző életében már nem jelenhetett meg, és a franciául 2018-ban kiadott, Frédéric Gros által gondozott kézirat nem is teljesen befejezett. Foucault 1982-ben adja át…
TovábbAz idő szorítása
Kemény Zsófi: Most vagyok soha Kemény Zsófi új verseskötetének alapélménye az időbe vetettség, egy koraérettnek tűnő elmúlásfélelemből szublimálódott rezignáltság. Vélhetőleg közös tapasztalata ez a mai 20–30 év közötti fiatal felnőttek jó részének, és ezt az azonosulást, olvasói rácsatlakozást segítő közös(ség) a korábbi verseskötetnél, a Nyílt láng használatánál itt evidensebb. Miközben a beszélő én jelenléte szintén…
TovábbA jelölő visszahúzódásának csigafonata
Kulcsár-Szabó Zoltán: A jelölő visszahúzódása. Az irodalmi nyelv kulturalizációjának néhány kérdéséhez A jelölő visszahúzódásának tétje egy irodalomelméleti kérdés átfogó megválaszolása: mennyire halványítható el vagy szüntethető meg a nyelv jelölőszerepe. A körültekintő válasz a szerző, a nyelv és a befogadó pontjai körül mozog. A befogadás, a művel való kapcsolatba lépés teoretikus kérdései határozzák meg az első…
Tovább