Alföld 2024/11. Novemberi lapszámunkban lírát Tóth Krisztinától, Ágh Istvántól, Géczi Jánostól, Gellén-Miklós Gábortól, Pollágh Pétertől, Horváth Evétől, Acsai Rolandtól, Demény Pétertől, Oláh Andrástól és Szijj Mártontól, prózát Gurubi Ágnestől közlünk. Kilátó rovatunkban a gyerekirodalomról Fekete Richárd és Gesztelyi Hermina értekezik. Tanulmány rovatunkban Mezei Gábor a lírában létrejövő mozgást és immanenciát vizsgálja, Pataky Adrienn a ciklikusságról…
TovábbMezei Gábor
Mezei Gábor versei
u.1. a kifáradásról a tömegvonzás irány nélküli,tömbös és időtlen,a karod tapsrakönyökből megindul,későn veszed észre,visszhang terjed,ebben a túl tempósáradásbanadod meg magada morajlásnak,nem lépsz,ez nem a te lépésed,zsibbadsz, mint a kő,a sugárút végéntompa tűzfal,a falon túl pad,előtte hat lábnyom,a sarkok mélyebb üregeibenfagyott, színtiszta tócsa,a fókuszpontbanpillantásnyi mozgás,középről végigrepedt,emeleti ablaküveg. u.1.1. váratlan apály a ház összesablaka sötét,táblája feszül,mély tükre…
TovábbMegjelent az Alföld 2024. februári száma
Alföld 2024/2. Februári lapszámunk tanulmány rovatában a Bálint Tibor Zokogó majom című regényében megidéződő műfaji tradíciók funkcióváltásairól értekezik Gintli Tibor, Osztroluczky Sarolta pedig Hajnóczy Péter A fűtő című elbeszélésének olvasói szereplehetőségeiről ír. Balogh Gergő a Sorstalanságot vizsgálja a benne színre vitt ökonómiai rendszerek távlatából. Verset Nagy Márta Júliától, Krusovszky Dénestől, Kollár Árpádtól, Závada Pétertől, Gellén-Miklós…
TovábbFigyelem, közvetítés, áramlás
Beszélgetés az Alföld-díjasokkal Herczeg Ákos: Az Alföld-díj átadása nemcsak a kitüntetettek, de a szerkesztőség számára is ünnepi pillanat: lehetőséget ad arra, hogy kifejezzük elismerésünket három kiemelkedő teljesítményt nyújtó szerzőnknek, akik jó ideje hozzájárulnak lapunk egyenletesen magas színvonalának fenntartásához. Adódik a kérdés, hogy mit jelent ez az elismerés a jelenlévőknek, miben állhat a jelentősége egy nem…
TovábbMegjelent az Alföld 2023. decemberi száma
Alföld 2023/12. Decemberi lapszámunkban közreadjuk a 2023-as Alföld-díjasaink laudációit: Bednanics Gábort Fodor Péter, Bodrogi Ferenc Mátét Lapis József, Győrffy Ákost Áfra János méltatta. Kilátó rovatunkban Melhardt Gergő ír Térey János Köztisztaság tér című költeményéről, Darvasi Ferenc íróval, szerkesztővel pedig Szöllősi Mátyás beszélget. Verset Kőrizs Imrétől, Takács Boglárkától, Pál Sándor Attilától, Jenei Gyulától, Izsó Zitától, Szegedi…
TovábbA nyelv határai
Lőrincz Csongor: Hallgatag hangolások. Nyelvi események – irodalom – antropológia A nyelvi megelőzöttség mibenléte és a legkülönbözőbb területeken megmutatkozó tapasztalata régóta foglalkoztatja az irodalomtudományt, ahogy természetesen a nyelvfilozófiát is. Csak az elmúlt pár évtizedre koncentrálva példaként említhetnénk a dekonstrukciót, de különböző médiaelméleti vonatkozásokat is, vagy akár a biosz és nyelv kapcsolódási pontjait illető kérdésirányokat –…
TovábbMezei Gábor versei
l.1. a vízsziget vonzásában a kipakolt épületben egyetlen, éles fényű, a plafonrólkét lánccal belógatott lámpa, egyenletes, átlátszó leplea rozsdamentes asztalon, szélein pontos metszés, beterítés felfed, átüt rajta a verejték, márkajelzés nélküli póló, hátánnyárvégi sórajz, ábrándos skicc a szabadulásról, a kiterjedésakarása, felette, figyelmeztetésképp, kulccsomó, négykopottfejű kulccsal, biztonsági zárhoz, közepes értékhatárig,garancia állandó szorongásra, mellette asztmapipa, egy USB-kábel…
TovábbMegjelent az Alföld 2023. márciusi száma
Alföld 2023/3. A márciusi Alföld középpontjában a 2022-es Debreceni Irodalmi Napok és a lektűr kérdésköre áll: közreadjuk Milbacher Róbert és Keserű József tanulmányait, valamint annak a kerekasztal-beszélgetésnek a szövegét, amelyben a két előadó Hansági Ágnessel kiegészülve, Fodor Péter moderálásával tárgyalta újra a lektűr jelenségét. A tavalyi DIN keretében egy másik panelben a friss Alföld-díjas szerzőinkkel,…
TovábbMegjelent az Alföld 2022. decemberi száma
Alföld 2022/12. Decemberi lapszámunk középpontjában Tar Sándor életműve áll: Márton Lászlótól esszét közlünk, Fenyő D. György Tar Sándor Daliák című novelláját elemzi, Szilágyi Márton pedig A Vén Ede köré épülő tárcák jelentőségét értelmezi az életműben. Szépirodalmi anyagaink között verset Kiss Tibor Noétól, Csobánka Zsuzsa Emesétől, Zalán Tibortól, G. István Lászlótól, Horváth Evetől, Toroczkay Andrástól, Szabados…
TovábbAz idei Alföld-díjasok: Ladik Katalin, Ureczky Eszter és Mezei Gábor
Az Alföld szerkesztősége 2022-ben is odaítélte három kiváló szerzőjének az Alföld-díjat. Ladik Katalin költő, performer, Ureczky Eszter irodalomtörténész és Mezei Gábor költő, szerkesztő, irodalomtörténész kapja idén a rangos kitüntetést. Az Alföld szerkesztősége 1978 óta kiemelkedő szerzőit nívódíjban részesíti. 1993-tól a díjazottak a pénzjutalom mellé E. Lakatos Aranka szobrászművész emlékplakettjét is megkapják. 1978 és 2021 között…
TovábbMegjelent az Alföld 2022. novemberi száma
Alföld 2022/11. Novemberi lapszámunk középpontjában Szabó Magda írásművészete áll: Osztroluczky Sarolta Szabó Magda lírai ars poéticáit, Nagy Csilla a Szüret című versesregényét, Gintli Tibor A Danaidák című regényét, Szilágyi Zsófia pedig Szabó Magda iskolaregényeit értelmezi. Szépirodalmi anyagaink között verset Marno Jánostól, Nagy Márta Júliától, Márton Ágnestől, Harcos Bálinttól, Lövétei Lázár Lászlótól, Kürti Lászlótól, Fellinger Károlytól,…
TovábbMegjelent az Alföld 2022. októberi száma
Alföld 2022/10. Az októberi lapszámunk középpontjában a Nemes Nagy Ágnes-centenárium áll: közöljük Balajthy Ágnes, Kiss Noémi, Schein Gábor és Fodor Péter kerekasztal-beszélgetésének leiratát, Pataky Adrienn elemzését a Fenyő című versről, valamint Uri Dénes Mihály írását a költészet és az ökológia kapcsolatáról a Nemes Nagy-életműben. Verset Sumonyi Zoltántól, Gál Ferenctől, Farkas Arnold Leventétől, Géczi Jánostól, Tóth…
TovábbMegjelent az Alföld 2022. februári száma
Alföld 2022/2. Februári számunkat Nagy Károly Zsolt fotóösszeállítása illusztrálja, amelyet a bodrogkeresztúri zsidó temetőben készített, s amelyhez egy rövid kommentárt is írt Az Úr szőlőskertje címmel. Lanczkor Gábor legújabb, Sarjerdő című verseskönyében van egy vers, amely a keresztúri temető egyik sírját idézi meg – Winkler Frida sírja látható az egyik fényképen, Lanczkortól regényrészlet olvasható a…
TovábbKortárs fórum: a szerző és a kritika viszonya (4.)
Az Alföld körkérdése arról, hogyan viszonyulnak az írók a kritikához 1. Alkotóként milyen a viszonya a kritikához, mennyire követi saját szakmai fogadtatását? Volt-e olyan kritika, amelynek hatása volt írásművészetére, elképzeléseire? Simon Márton: A kritika mindig érdekes, mindegy, hogy felvillanyoz vagy elkeserít, szóval a viszonyom jó, talán átlagos. Ritka kivételektől eltekintve mindent elolvasok, amiket a könyveimről…
TovábbA kultúra újrahasznosításáról
Rafael Pinedo: Plop, ford. Izsó Zita A katasztrófa, a blanchot-i értelemben véve, mindig a küszöbön áll, mégsem tudjuk időben elhelyezni. Kétféleképpen sem, teszem hozzá, hiszen egyrészt nem tudjuk pontosan, mikor fog bekövetkezni, ilyen módon lehetetlen felkészülni rá, másrészt ugyanúgy nem tudjuk elképzelni a jövőben, ahogy a jelenben sem. Számos olyan regényt és filmet említhetnénk a…
TovábbLombhullás visszafelé – Korpa-reflexiók
Korpa Tamás: A lombhullásról egy júliusi tölggyel Mekkora egy erdő. Meddig ér egy erdő. Milyen egy erdő. Középhegység, ami már megizzaszt, de hágóvas még nem kell hozzá. Türelmesen, lépésről lépésre, rétegenként épített csúcsok, a növekedés halvány emlékével. Kitartóan koptatott csúcsok, hamar megszokható, azaz otthonos szomorúsággal. A csúcs, ami feledhető, mert nem elfed, nem uralkodik, nem…
TovábbMezei Gábor versei
fényudvart keríteni amit a dolgokról tudsz, az egy hely,ahol elhelyezed magad. a liget feléhajolsz, beszélsz tárgyairól, kezedügyében apró vésők, szegek, ollók,alig látsz. a szürke anyagot kettészeliegy bádogpatak, a színhelyes, élesenbarnuló hegyháton lelassítod azeróziót. lejjebb földdel telt öböl,hullámait igazítod. rögeit fested,hallgatod dús csobbanásait. mégiselfogy a délután, az élő felvételenszemcsés, oszló felhők, felületekmúló változatossága, a szálcsiszoltfű nullába…
TovábbMezei Gábor versei
hungária krt. lassú esőcsíkok, záróvonalak lógnak épp középről. balra város, jobbra park. és a legbővebb nap 12 egyenlítői óra. közel a tét nélküli számvetés, a belátás súlyta- lansága. de ma sem tőled függött semmi, és azzal, hogy itt a nullponton túl levá- lasztod magad, könnyebbedni nem fogsz. gyökér nélkül csüngő levélsor, ebben a sajátos nehézkedésben…
TovábbMezei Gábor verse
A néma ének Dér festi meg reggel a rétet, Bársony palástban jár a föld, Hátán fű nő, nem hallom, érzem, Lant szól, de elnyeli a köd. A puszta szó a lantos ujján. A hangja hóba dermed, A szája szól, a szája moccan, Lant húrja peng a csendben. Rögök peregnek porrá, végleg. Csak látom dalra költ…
TovábbÓvatos duhajok
El tudnánk képzelni az Alföld folyóiratot csupán online lapként? Vagy egyáltalán azt, hogy megváltozott tipográfiával jelenlen meg? A 2017. szeptember 18-án a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban rendezett lapszámbemutatón többek között ezeket a kérdéseket is érintették a meghívott résztvevők.
TovábbÍzek üvegharang alatt
A natúr öntvény túlnyomóan a fizikai érzékelés állapotait mozgósító írásokat tartalmaz. Matt és fényes felületeket váltogató, akváriumot idéző borítója zömmel nominális stílusú költészetet takar. Olyan ízeket, textúrákat, hőérzetet vagy illatokat sűrűn megidéző és azokat motívumhálóba rendező írásokat, amelyekben a szinesztézia dominál. Az érzékek azonban jócskán megcsalnak ebben a lírai univerzumban. Rendszerint összekeverednek az érzékelés területei,…
TovábbKeletiek nyugaton
A Prae folyóirat meghívására az első fővárosi Alföld-lapszámbemutatót tartotta a tavaly felállt szerkesztőgárda, Szirák Péter főszerkesztő, valamint Áfra János, Fodor Péter, Herczeg Ákos, Lapis József szerkesztők részvételével. A budai Kelet Kávézóban, szép számú közönség előtt tartott maratoni – több mint két órás – est a két lap (részben közös) szerzőgárdájával, Király Kinga Júliával, Kukorelly Endrével…
Tovább