Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat
Mészöly Ágnes: Márta evangéliuma Tavaly jelent meg a főként ifjúsági és gyerekkönyvíróként ismert Mészöly Ágnes újabb felnőtt olvasóknak szóló regénye. A távlat alkalmas arra, hogy a kortárs irodalom számára nehezen megragadható bibliai témájú epika olvasói recepcióját is bevonjuk a kritikai megközelítés szempontjai közé. Az első feltűnő jelenség, hogy a női író női főszereplőket középpontba állító…
Tovább
Tor Ulvenről első magyar nyelvű kötete, a Türelem megjelenésekor Versolvasás közben még mindig azt várom, hogy kapcsolatba kerülök azzal a valamivel, amit Isten híján a legizgatóbb titoknak tartok: az emberi személyiséggel. Kalandra készen még mindig arra számítok, hogy találkozom egy másikkal, akit megismerhetek. Tor Ulven verseit olvasva titokból sokat kapok, személyiségből kevesebbet. Személyiségből nála mintha…
Tovább
Bartusz-Dobosi László: Csengey Dénes Csengey Dénes író, politikus életművét egykori kultusza ellenére az 1991-es halála óta eltelt három évtizedben nem övezte tartós tudományos érdeklődés, igaz, a szekszárdi születésű, hajdani debreceni egyetemista irodalmi munkássága felé már az élete utolsó éveiben is csak kevesen fordultak figyelemmel. Ami többek között azzal is magyarázható, hogy bár íróként kezdte a…
Tovább
Kisbeszédek (Short Talks) Bevezetés Kora reggel volt, és hiányoztak a szavak. Azelőtt nem voltak szavak. Tények voltak, arcok voltak. Arisztotelész azt mondja, egy jó történetben minden valaminek a következtében történik meg. Három öregasszony hajladozott a mezőn. Mi értelme megszólítani minket?, kérdezték. Majd hamar világossá vált, hogy mindent tudnak, amit csak tudni lehet a havas mezőkről,…
Tovább
Billy Collins fordítása közben Sokat köszönhetek a boroknak. Például Billy Collins verseit. A tokaji Erzsébet Pince vezetőjétől, Prácser Hajnalkától hallottam róluk először. Hajni nemcsak borász – a szülei nyomdokait követve –, hanem bölcsész is: egy időben az amerikai M.F.K. Fisher „ételírásai”-ból (mint életírásokból) készült doktorálni Debrecenben. Ő ismertette meg velem Collins mellett például Carl Dennis,…
Tovább
Alkonyatok (Twilights) A sötét sötétséget még csak tudjuk kezelni,de a világos sötétség összezavar minket:a nemtudás homálya, a szürke latolgatás,a rejtett és elrejteni kívánt várakozás,a már nem nappal és a még nem éjszaka,a megbetegítő vakügetés, és a fantomoklassan ránk hulló színtelen üledéke.A csónakot megtöltő köd rosszabb, mint a víz.Láttam, ahogy néhányan fejvesztve kimerték,mintha ki tudnák kényszeríteni…
Tovább
Kínlépcső ([No Worst, there is None…]) Nincs, hogy legalja, ilyen. Ahol elfáj egy fullánk,rá bántóbb – már előrelátóbb –, mindig mélyít egy.Hol, Vígasztaló, hol, hogy vígasztalja?Hol, Mária, enyhed, édesanyánk?kezd egy, bele másik; lesz bőgbarom összkar, hullámhegy,lesz földrét fájdalom; a vén szólamokat csépeli, dallja,majd zsong, majd szakad. Résen a fúria: Nem köti egy-be! Kell neked úgy!…
Tovább
Horváth Eve: privát idegenvezetés Horváth Eve második verseskötete, a privát idegenvezetés sok szempontól eltér első, 2019-ben megjelent Konzol című könyvének anyagától, mégis szerves folytatása annak. Horváthot ezúttal is az foglalkoztatja, hogy a lírai én hogyan szakad ki és szerveződik be újra az őt körülvevő világba. A privát idegenvezetésben a szerző látásmódjához a már ismert sajátos,…
Tovább
A.D. (A.D.) Mind megsebzett, de egy se fájt jobban,Mint a legelső fiú. Túl keskeny volt az ágy,Alig fértetek el. Azt hitted, elnyelte A lepedő, a párna –Most nézz magadra: huszonnyolc év királyság, Egy férfi jár a fejedben, amikor ébredsz,Egy fej pihen a mellkasodon, és mindketten Összehúzzátok magatokat,Hogy elférjen a másik. A lábad hosszú,…
Tovább
Frank O’Hara: Töprengések vészhelyzetben, ford. Gerevich András, Krusovszky Dénes; John Ashbery: Önarckép konvex tükörben, ford. Krusovszky Dénes, Lanczkor Gábor, Mohácsi Balázs (Régi) adósságot törleszt, így hangzik egy gyakori (nemcsak) irodalomkritikai közhely, amely tulajdonképpen nehezen elkerülhető Frank O’Hara és John Ashbery gyors egymásutánban, különböző kiadóknál, de mindkét esetben a rokonszenves elkötelezettséggel fellépő, a kortárs vagy félig…
Tovább
Jaime Gil de Biedma költészetéről A XX. század második felének spanyol költészete – kis túlzással – Jaime Gil de Biedma pongyolájából bújt elő. Vasárnapi költőnek vallotta magát, hétfői tudattal. Az élet szabad napjairól írt, jobbára munkanapokon, mert hétvégén élte az életét. Hétköznap pedig munkába járt. Nem mintha rászorult volna: spanyol nagypolgári családból származott, apja a…
Tovább
Egy költő (En dikter) Rég abbahagyta, hogy papírt és tollat használjon. Helyette rengeteg apró, fekete hangyát enged rá egy fehér márványlapra, amitől szinte magától egy új nyelv születik. Annyi az egész, hogy a megfelelő pillanatban leönti az írást olvadt üveggel. * Az élet elmarad. Aludjunk továbba következőeonig. A nap úgyis mindjártszupernova lesz,tök mindegy. Kötelező oktatás…
Tovább
Mario Bellatin: Jacobo, a mutáns, ford. Miklós Laura Amikor Bellatint olvasok, mindig elveszettnek érzem magam; hiába nézek utána a rengeteg irodalmi, vallási és kulturális utalásnak, kutatom a szerző életrajzát vagy olvasok hozzá elméleti szövegeket, azok nem feltétlenül szolgálnak fogódzóként – a jelentés, mintha örökös mozgásban lenne, kicsúszik a kezeim közül. Éppen ezért tartom őt zseniális…
Tovább
Aznap éjjel ketten voltak ügyeletesek. A harmadik nővér a műszak kezdetén telefonált oda, hogy belázasodott a kislánya, nem hagyhatja magára. – Nem baj, dehogyis – mondta Ágnes erőltetett kedélyességgel –, megoldjuk, tényleg. Volt már ilyen. Hét kórterem, bennük öt-hat ágy. Közel negyven ember. Ha csak egyszer cserél mindenki alatt pelenkát, és egyszer ad inni, már…
Tovább
Osztozkodás (Répartition – Consommation)[1] I. A vér a hasfalon át vájta ki magát, az előzmények adtak rá okot,eltérő igazságok szülik a vitát, a szerelmes szó hagyhat csak nyomot. A szomszédom elhagyta a lakásomat,a konyhásnő megérkezett.Ha magamnak vettem volna bútorokat,nem történnének mindezek. …
Tovább
Fodor Péter: Újrajátszás. Adalékok a sport mozgóképi és irodalmi emlékezetéhez A kortárs elméleti mező egyik jellemző vonása, hogy egyre inkább multiteoretikus tétek alapján szerveződik, vagyis egy konkrét értelmezés során több elméleti tér kontextusa lép mozgásba, többféle szótár elemei, sokféle területről érkező kulcsszavak lépnek interakcióba egymással. Egyrészt ennek következtében is válik/vált fokozatosan az irodalomtudomány egyre inkább…
Tovább
Alex Pavesi: Nyolc nyomozó, ford. Orosz Anna Alex Pavesi matematikából szerzett doktori fokozatot, és a Microsoft szoftverfejlesztője Londonban. A Nyolc nyomozó – a regény eredeti címe szerint The Eighth Detective – a szerző első (bűnügyi) regénye. A fülszöveg mutat rá arra, hogy Pavesi végzettsége mennyire hagyta rajta a regényen a nyomát: „A detektívtörténetek aranykorának idején…
Tovább
Simon Balázs 1966-ban, Budapesten született. Magyar–latin–ógörög szakra járt az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Huszonhat éves korában jelent meg első verseskötete, a Minerva baglyát faggatom mégis (1992) a Liget könyvek sorozatában. Húsz évvel halála után írva Simon Balázsról, úgy gondolom, azokkal az emberekkel és kiadókkal kell kezdnem, akik és amelyek fontos szerepet töltöttek be a költő életében,…
Tovább
Szöllősi Mátyás: Illegál Szöllősi Mátyás prózájának középpontjában az emberi viselkedés sajátosságainak feltérképezése, az egyéni döntéshelyzetek vizsgálata áll. Korábbi köteteiben (a 2016-os Váltóáram novelláiban és a 2018-as Simon Péter című regényben) egyaránt azt a dinamizmust viszi színre, amely szerint az önazonosság a másokkal vagy a környezettel való érintkezés, vagyis a párkapcsolatokba vagy a társadalmi csoportokba való…
Tovább
Simon Balázsról, halála után húsz évvel Tizennyolc éves volt, amikor megismerkedtem vele. Így tehát figyelemmel kísérhettem egész felnőttkorát, amely rövidebb ideig tartott, mint a gyerek- és kamaszkor évei. Közeli barátom volt, sokat voltam együtt vele, intim ügyekről is beszélgettünk – mégis vannak alapvető dolgok, amelyeket nem tudok és most már nem is fogok megtudni róla.…
Tovább
Papp-Für János: Hipnagógia Amikor Papp-Für János Hipnagógia című verseskötetéről gondolkodom, akarva-akaratlanul is nem a könyvet vagy a benne lévő verseket, hanem sokkal inkább a könyvtárgyhoz való viszonyulásomat veszem alapul. Miután az olvasás feltétele a befogadó aktív közreműködése, nehéz is ezt a legtöbb esetben többedleges szempontot nem felülre pozicionálni, mert minden ebből a pontból indul ki…
Tovább
A dögkút Én kerültem sorra. Lemásztam.Addigra már a levegőt haraptuk,nem laktunk jól.Lázlegyeket tapostam, mezítláb,cipőre sem jutott pénz.Sebekbe öltöztem, vakarództam,kóbor csontok fodrászoltak.Megérkeztem. Alattam a beteg hús.Lábujjaim átütötték a szaftos kérget.Belesüppedtem a belek gőzölgő barlangjába,valaha ez egy legelésző tehén volt.A nagybátyám által lopott zsebkéscsúszkált az öklömben.Simogattam a gerincét, a fokát,a markolatát, a hegyét;kihasítottam vele a bordátés a…
Tovább
Kiss Tibor Noé: Beláthatatlan táj Sokat kellett várni rá, de megérte. Kiss Tibor Noé harmadik regénye a sikeres pályakezdést (Inkognitó [2010], Aludnod kellene [2014]) követően nemcsak az eddigi életműben jelent nagyon erős folytatást; meggyőződésem szerint a 2020-as év kiemelkedő magyar irodalmi teljesítménye is. A létezésünk alapjait érintő, mégis könnyen vázolható cselekmény nem önmagában válik megrendítővé,…
Tovább
„Senki nem jut itt keresztül,hát még egy halott üzenetével.Te azonban ott ülsz ablakodban,és megálmodod, ha eljön az este.”(Franz Kafka) Simon Balázs éjszakai ember volt. A nap huszonnégy órájának sötétjében. Abban a zónában élt, amelyen „senki nem jut keresztül”, csak álomban. Már ismertük egymást, már üldögélt nálam éjfél utáni órákig – mintha a szavaink a sötétben…
Tovább
Rémesen népszerű. Szörnyek a populáris kultúrában, szerk. Limpár Ildikó Az Athenaeum kiadó már eddig is szívén viselte a fantasztikum tudományos vizsgálatának népszerűsítését, hiszen a Rémesen népszerű már a hatodik kötetük a sorban, amely a fantáziavilágok különböző szempontokból való feltárását és bemutatását tűzte ki céljául. A fekete-fehér korszak klasszikus rémfilmjeinek plakátját idéző borító nagyon hatásosan kommunikálja,…
Tovább
Aczél 75 Már öreg volt fiatalon is. És persze nagybeteg. A fél város gézabácsizta, holott még be sem töltötte a negyvenet. Itt fájt, ott fájt, itt szúrt, ott szúrt, sokat sejtető, jelentőségteljes arckifejezéssel nyomogatta a hasát. Felszisszenve jelezvén környezetének, amikor – s ez meglehetősen sűrűn előfordult – fájó pontra, beteg szervre talált, netán egyenesen egy…
Tovább
Most már a boldogságról fog szólni minden. Ezt Ernő bácsi mondogatta, a vigyorgós bicikliszerelő. Minden héten egyszer körbejárta az összes házat a faluban, hogy megtudakolja, mindenkinek rendben van-e a biciklije. Négyfajta bicikli akadt a faluban: a gyerekek BMX-szel vagy Pionýrral jártak, a felnőttek pedig vagy kopottas Libertákkal, vagy azokkal az ormótlan, rozoga gépekkel, amiket egyszerűen…
Tovább
Haszán Míra: Spicc/pipa Haszán Míra első könyvének, a Spicc/pipának már a borítója is érdeklődésre tarthat számot, hiszen azt láthatjuk, hogy a táncosnő alakját mintegy kettétöri a címben szereplő perjel, amely motívum a figurával együtt nemcsak azt teszi világossá, hogy a történet keretét és a felmerülő problémák közegét a balett világa jelenti, hanem egyúttal rámutat a…
Tovább
„you can hear it in my accent when I talk” (Sting) Szeretem ezt a padot. Alsó hangon kötődöm hozzá. Harmadnapja térek vissza ide az Angolparkba egy ezüsthal minimalista szobra mellé. Három nap nem sok, mégis mindenfajta időjárási körülmények közepette befogad, kivéve hóban-fagyban. Helyet foglalok a baltikumi szélben. Ingemet észrevétlenül átitatja a szemerkélő eső. Menedékem a…
Tovább
Szimuláció M Nem, már nem emlékszem a részletekre, csak néhány szilánkra,hogy ott lapul továbbra is a megbántottságom iránta,ahogy elsőre még közönyt hazudva állok, ahogy ott„nem mutatom”, „tartom magam”, de váratlan ellágyulok,és az apátiám elárul, bókolásba átcsap, át,úgy hízelegve, mintha én kérném az ő bocsánatát,hisz ebből, ebből itt, hogy „ő meg én”, hiányzik egy bocsánat,és teljesítem,…
Tovább