Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat
Vaderna Gábor: Honnan s hová? Arany János és a nagyszalontai hagyomány Vaderna Gábor, a kötet irodalomtörténész szerzője kurátora volt a nagyszalontai Csonka toronyban található Arany János Emlékmúzeum 2018. március 14-én megnyílt kiállításának. Az irodalomtörténészi szakma nagyon eltér a kurátori gyakorlattól még akkor is, ha az alkalmazott vizsgálati módszerek vagy akár a kultuszkutatás mint közös terület…
Tovább
Alföld 2022/3. Márciusi számunkban Aczél Gézát, lapunk korábbi főszerkesztőjét köszöntjük 75. születésnapja alkalmából. Keresztury Tibor esszéje és több szerzőnk hommage-verse mellett Juhász Tibor interjúját olvashatják a szerzővel, Pótor Barnabás pedig kritikában teszi mérlegre a költő legújabb verseskönyvét. A lapszámban közöljük továbbá a tavalyi Debreceni Irodalmi Napok „figyelem” hívószava köré szerveződő előadásainak (Tófalvy Tamás, Molnár Gábor…
Tovább
Bene Zoltán: Sarki fény Manapság sokféle történelmi regény létezik a magyar irodalomban is. Vannak olyan szerzők, akik inkább kötődnek a XIX. századi hagyományhoz, de vannak olyanok is, akik különböző módokon megújítják ezt a műfajt. Utóbbiak közé tartozik Bene Zoltán, a mai magyar próza jeles alkotója. Ennek a megújításnak, az egyéni látásmódnak szép példája Sarki fény…
Tovább
A vállalkozó odabök a mutatóujjával: a műanyagvödörben tégla- és salakdarabok, meszes faltömb. – Valami népi. Összeállt textúrák fekszenek a sárga diszperzites vödörben, cement, kőpor, papír, tapéta, és valóban, valamiféle ruhanemű foszló szálai is látszanak. Bólintok. Próbálok nem köhögni, irritálja a torkom a kőpor, fegyelmezetten fulladozok, de a végsőkig elnyomom, ne törjön ki belőlem. Paraszt vagyok,…
Tovább
Felkértünk nyolc kritikust, négy nőt és négy férfit, hogy írják meg nekünk, mely magyar, női szerző által írt szépirodalmi könyv volt számukra fontos 2021-ben. Nem toplistát írunk, és nem is rezervátumot kerítünk körbe. Hanem mivel még mindig arányaiban kevesebb (kritikusi) figyelem jut a női szerzők könyveire, így fontosnak tartjuk megmutatni, hogy milyen sokszínű volt a…
Tovább
„Valaki útravált…”. Az úton lévő és a kiútkereső Ady Endre, szerk. Boka László és Rózsafalvi Zsuzsanna 2019 kétségkívül az Ady-kultusz éve volt. A költő halálának századik évfordulója alkalmából országszerte és határainkon túl is megemlékezések, színpadi és zenés estek, tudományos és tudománynépszerűsítő tanácskozások, Ady irodalomtörténeti jelentőségét vagy éppen megkerülhetetlen kultikus alakját tárgyaló előadások sora zajlott Nagyváradtól,…
Tovább
Felkértünk nyolc kritikust, négy nőt és négy férfit, hogy írják meg nekünk, mely magyar, női szerző által írt szépirodalmi könyv volt számukra fontos 2021-ben. Nem toplistát írunk, és nem is rezervátumot kerítünk körbe. Hanem mivel még mindig arányaiban kevesebb (kritikusi) figyelem jut a női szerzők könyveire, így fontosnak tartjuk megmutatni, hogy milyen sokszínű volt a…
Tovább
Tátogás, írásjegy, sikoly, ugatás, hangyahús 1956. július 16. A Zöldkereszt üvegkazettás ajtajaelőtt várakozik az ötvenes férfinincs semmije, csak egy lyuk a nyakán,meg az ing alatt a bordák, hús híján.Későn esteledik, nyár van, későre jár.Hús az asztalon sincs, ha a hangyátfekete morzsának tekintem, amitamúgy is cipelni látszik, vagy fekvő„g”* betűnek, a régi Géczi János nyomán.Nővérem…
Tovább
Egy Simon Balázs-vers meg nem értése „…a mélybe, ahol a magma még nem világít.”Uri Asaf: Az emberről mondják 1 Simon Balázs (1966–2001) kilencvenes években kifejlő költészete látványosan szakított a posztmodern nyelvjátékosság poétikai képleteivel. Amit ma – a fiatal irodalomról gondolkodva – új komolyságnak nevezhetünk, többek közt alkalmasint azért lehetséges, mert a versnyelvi magatartás efféle alakváltozataiból…
Tovább
Felkértünk nyolc kritikust, négy nőt és négy férfit, hogy írják meg nekünk, mely magyar, női szerző által írt szépirodalmi könyv volt számukra fontos 2021-ben. Nem toplistát írunk, és nem is rezervátumot kerítünk körbe. Hanem mivel még mindig arányaiban kevesebb (kritikusi) figyelem jut a női szerzők könyveire, így fontosnak tartjuk megmutatni, hogy milyen sokszínű volt a…
Tovább
Simon Balázsról Simon Balázs nem volt könnyű ember. Volt sorsa, amit a betegség jelölt ki számára, és ez a sors nem engedett meg neki akkora lazaságot, hogy könnyen elviselhető, könnyen kezelhető, könnyen megérthető, könnyen elfogadható legyen. Szégyenkezve vallom be, hogy inkább kerültem a barátságát. Az ilyesmiéért nem feltétlen kell szégyenkezni, de a temetésén ébredtem rá,…
Tovább
Felkértünk nyolc kritikust, négy nőt és négy férfit, hogy írják meg nekünk, mely magyar, női szerző által írt szépirodalmi könyv volt számukra fontos 2021-ben. Nem toplistát írunk, és nem is rezervátumot kerítünk körbe. Hanem mivel még mindig arányaiban kevesebb (kritikusi) figyelem jut a női szerzők könyveire, így fontosnak tartjuk megmutatni, hogy milyen sokszínű volt a…
Tovább
Nagy Hajnal Csilla: Hét Adott egy rövid cím, a Hét, ami azonnal két jelentést kínál fel az olvasónak: egy számnevet és a naptári időegységet. Egyik értelmezés sem túl izgalmas, így a cím kevéssé kelti fel az érdeklődést. Ha közelebbről megvizsgáljuk Nagy Hajnal Csilla könyvét, akkor az értelmezés kettőssége feloldódni látszik, hiszen a sötét háttéren hét…
Tovább
A kilencvenes évek második felében Simon Balázzsal egy házban laktunk a Rippl-Rónai utcában. Hatalmas, U alakú épület volt a MÁV Kórházzal átellenben, közel a vasúti sínekhez. Én az U betű egyik szárában laktam az elsőn, ő pedig szemben, a harmadik vagy negyedik emeleten, már nem is emlékszem. Az U betű két szára árnyékos, zöld udvart…
Tovább
Részletek egy készülő regényből Az alábbi bekezdések egy készülő regényből valók. Az itt megjelenő főalakot a Simon Balázs barátommal megélt élményanyagból merítettem. Igen, Simon az írói képzelet műve, ez teremtette meg hasonlóságokra támaszkodva a regénybeli figurát. Olyannyira, hogy, legalábbis egyelőre, a nevét is, a kereszt- és a vezetéknév közötti lebegésben tartva, meghagytam; akik bizonyos vonásaira…
Tovább
Krusovszky Dénes: Azóta őzike, Baranyai (b) András rajzaival Krusovszky Dénes költőként indult, első kötete, a 2006-ban megjelent Az összes nevem után a harmadik, már a Magvető Kiadónál megjelent A felesleges part című verseskötet után jelentkezett először gyerekversekkel (Mindenhol ott vagyok). 2014-ben novelláskötetet (A fiúk országa), 2018-ban pedig széles körben sikert aratott regényt írt (Akik már…
Tovább
Kijelentkezés Menj innen, nincs itt számodra semmi,vissza se gyere! dD. többedmagával vanaz intézetben, mindannyian a kijelentkezés,kivonulás utáni, gyatra állapotban; néha körbekerékpározzaa környéket, megáll, mindig tudja, hol van, csakvégignéz az úton, olyan, mint egy ember arca,egy kibaszott ronda arc, kóstolgatja az utakat,az utak szakértője lesz, ez az út biztos körbemegyaz egész földön, lefekszik a betonra, egy…
Tovább
Kolozsvár-dialógusok. Tanulmányok, szerk. Korpa Tamás A Kolozsváros szépirodalmi antológia 2019-es megjelenése után 2020-ban a Szamos-parti város újabb könyvnek került a középpontjába, ezúttal két irodalmi konferencia („árdeli tűnt Athén” – Kolozsvár-dialógusok 1., 2017. május 22–23. és a „Házsongárd-légió” – Kolozsvár-dialógusok 2., 2019. május 22–23.) anyagát egybegyűjtő, Kolozsvár-dialógusok címmel megjelent tanulmánykötetbe. A „tanulmány” műfaji megjelölés tágabban értendő,…
Tovább
Beszélgetés az Alföld-díjasokkal Herczeg Ákos: Felsorolni is nehéz, mi minden történt veled szakmai téren 2016 óta. A professzori nyugdíjazásod körüli, majd az azt követő években megjelent az Isteni színjáték-fordításod (2016), a Bánk bán-átiratod (2019),két versesköteted (Nyírj a hajamba, Magvető, 2017, Jól láthatóan lógok itt, Magvető, 2019), ebből utóbbi ráadásul AEGON-díjat is nyert, első novellásköteted (A…
Tovább
Kormányos Ákos: Töredezettségmentesítés Vajon releváns, egyáltalán illendő felütés-e, hogy a Töredezettségmentesítés egy mozgássérült férfi mozgássérültségről szóló verseskötete? Dokumentarista színházi előadásokba szokás bevonni civileket, leglátványosabb formában éppen testi fogyatékossággal élőket, akiknek az élettapasztalatához nem férhet hozzá egészen a színész. A nyomtatott szöveg elviekben – papíron! – megengedné, hogy ne lássuk mögé a szerzőt, hogy az életrajzi…
Tovább
Szilágyi Márton: Omniárium. Irodalomtörténeti tanulmányok Szilágyi Márton tanulmánykötete széles spektrumú, heterogén válogatás, mely a tematika sokszínűségén túl főként az elemzéseket, interpretációkat alátámasztó irodalomtörténészi látásmódok, perspektívák, elméleti megközelítések változatos, egymást kiegészítő, magyarázó, pontosító mivoltában ragadható meg. Komplexitását, a plurális szemléletből származtatható sokféleségét (nem a koncepciótlanság értelmében) már az előszó jelzi, előrebocsájtva a főcímbe emelt omniárium fogalom…
Tovább
Tarr Ferenc: Harmónia, a zenék birodalma, illusztrálta: Baranyai (b) András Hadilábon áll a gyerek a zenetanulással? Eleinte lelkes volt, de a szolfézst túl száraznak találja? Esetleg pont, hogy nagyon is szereti a zeneiskolát? Mindhárom esetben ajánlom Tarr Ferenc könyvét! Elvileg 7–12 éveseknek való, de azért javaslom: ha ajándékba szánnánk egy jelzett korú gyereknek, ne az…
Tovább
Tehát a styxi Úgy kezdődött, hogy nemVolt egy szöveg se jó, nyomodbanKanyarítani, azt a körmondatot,Lectisterniumra, élvezetre ésFeddő fintorra termett szájjalIgazítani a tőled tanult lélegzethez,A belélegzés ívébe csak, amiMellkast tágítva pusztít, és ígyÁtemel, Istenek tüdeje bírja,A kőboltozatot, ahogy egy peploszEmelkedik, kőráncait elrendeziEgy ismeretlen rendből származóSzándék, a gyász kevert dolog,Ha a mondás csavarmenete élőtÉs halottat egybebotlaszt, ígyIncselkedik…
Tovább
Max Porter: Lanny, ford. Falcsik Mari Megfigyelő típus vagyok. Nem úgy, hogy feltöröm mások mobilját, vagy kihallgatom a privát beszélgetéseiket, amelyekhez semmi közöm, hanem szeretem megfigyelés útján (is) megismerni a másikat – társaságban emiatt gyakran hisznek gátlásosnak vagy unalmasnak, de nem igazán érdekel. Szeretem figyelni a gesztusokat, a szófordulatokat, mintha meg akarnék tudni valamit a…
Tovább
Berta Ádám: A kígyó feje A kígyó feje egyértelműen Berta Ádám eddigi legkidolgozottabb kötete, a szerző szövegvilága mostanra ért össze a leginkább, pontosabban most sikerült a recept arányait megfelelően eltalálni, elkészíteni és tálalni. A különböző ízvilágok meglepő módon nem egymás ellen dolgoznak, egyik sem dominálja vagy semlegesíti a másikat. Gourmand-oknak és hazai ízeket kedvelőknek egyaránt…
Tovább
Két poszt 1. Hogyan érkezik, ha betoppan,s ha elmegy, miképpen távozik,arról semmi nem tudható, pedigjól értesültek, akik hallgatnakróla. Megkülönböztethető vagysem a látomástól a valóság,s mi teszi azokat, mint a lencse,kicsivé vagy naggyá? Hogy fénybőlburok feszül rajtuk, a tekintetérzékelheti-e? Egyszer aztmondom róluk, reggelente tisztazöldek, máskor, hogy a szín a szemadománya. Hiába hazudozok,igazam van így is, úgy…
Tovább
Szabó Borbála: A János vitéz-kód A regény a kódfejtés izgalmát ígéri és adja meg az olvasónak. Egyre izgalmasabb rejtvényeket kell megfejtenie benne: először két matematikai feladatot, olyanokat, amelyekhez nem számok vagy geometriai formák világát kell jól érteni, hanem a szavakat és a szavakban kifejezhető összefüggéseket. A Bolyai matematikai verseny döntőjében szereplő csapat előbb „a kecskés”…
Tovább
Kállay Eszter: Kéz a levegőben Kállay Eszter könyvéhez mindjárt a kötet köszönetnyilvánításában, illetve a szerzővel a Literán (2020. november 27.) megjelent interjúban is érdekes támpontokat kaphatunk, ugyanis az a poétikai-alkotásmódbeli gondolkodás, amely a szerző öninterpretációjának részét képezi, tulajdonképpen egyedi kontextusba helyezi a versekben feltűnő beszélők bizonyos térbeli-motivikus mozgásait. A versek mint irodalmi szövegek, „művek” ebben…
Tovább
Citromelégia A bezártságot ünneplendő későn kelsz,ennyivel kevesebb a tehetetlenség.Megeteted az arcot, ami a fuldoklásakváriumában lakik. Adsz neki kávét.Alufólia gyűrődései csillámlanak.Minden kezdet. Az átváltozás valódi fájdalma,hogy ugyanaz maradsz.A szégyen kategóriái, katedrái, katedrálisai.Az utcára kilépni: ahogyan az iszonyú.Aztán ahogy az iszonyú is érdektelen lesz,a változás, ahogyan változik. Egy zsánerjelenet hátterébenvalaki a magasba emelve tart egy követ.Te mélyen…
Tovább
Forrás, 2022/1. A Forrás folyóirat 2022-ben megjelent első száma nemcsak az évszám tekintetében hozott változást, hanem a lap 2000 óta ismert arculatában is megújulás tapasztalható e januári kiadás esetén. A borítón megtalálható Milorad Ksrtić Szerelmes festő című képe, a lap utolsó harmadában pedig további alkotások kaptak helyet ugyancsak Krstićtől. Ezekről a „kettős portrékról” értekezik Kurdy…
Tovább