Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat
x x halihó halihóhova lesz ami jóami jó hova szálljön az ősz lekaszál jön az éj feketénkülön ágy te meg énhol a rév hol a parta remény hova tart mi motoz mi zörögver a szív dübörögfeketén jön az éjcsak aludj te ne félj hunyorog csak a vágyte meg én külön ágyhova száll ami jóhalihó halihó (Megjelent az Alföld 2022/6-os számában,…
Tovább
Alföld 2023/3. A márciusi Alföld középpontjában a 2022-es Debreceni Irodalmi Napok és a lektűr kérdésköre áll: közreadjuk Milbacher Róbert és Keserű József tanulmányait, valamint annak a kerekasztal-beszélgetésnek a szövegét, amelyben a két előadó Hansági Ágnessel kiegészülve, Fodor Péter moderálásával tárgyalta újra a lektűr jelenségét. A tavalyi DIN keretében egy másik panelben a friss Alföld-díjas szerzőinkkel,…
Tovább
Ott kényelmes Miért keltetek fel ennyire korán?A halottak sem bírnak aludni.Ott ülnek a sírköveken mind.Lelökik, összetörnek a mécsesek.A borostyán rajtatok is túl.Az emlékezésnek nincs évszáma.A fájdalomnak nincs dátuma.Korábban feküdtetek le.Meséljetek a kényelem rögeiről.A rögeszméitekről. Hol a töröttgondolat, az utolsó kilégzés?Annak a párája melyik mennyezeten.Van-e nálatok feljebb?És onnan van-e végső belátás?Miért aludtatok el ennyire korán?Még nappal…
Tovább
Hansági Ágnes: Móric, Mór, Maurus: Jókai Irodalomtörténésztől szokatlan „Jókai-életrajzot” publikált nemrégiben napjaink legaktívabb Jókai-kutatója, Hansági Ágnes: a már címében is játékos kis könyvecske ugyanis első ránézésre sokkal inkább emlékeztet lapozgatós gyerekkönyvre, mint egy tudományos szakmunkára. A rövid életrajzi epizódokat és rengeteg képes illusztrációt tartalmazó munka persze egyfelől nem is tartozik szorosan Hansági – folytonosan bővülő…
Tovább
Hősöm Mást nem bír X, csak a macskatévét nézinappalt éjszakává téve.Ez bizonyos értelemben home office. Patkányok Doom II-n játszanak, lövöldöznek,Romero harap is, de csak a képernyő túloldaláról.Csimpánzok vezényelnek a joystickkal, bele-ragad a fogukba a jutalomkeksz. Fekete vonalas, viharváró kék szárnytükör, szinte szürke.Egy szajkó, csőrében gyalogcincér, majd fésűsbagolylepke. Messzire hordja a tölgymakkota fától, párat bele is…
Tovább
Ferencz Mónika: Búvárkodás haladóknak Ferencz Mónika első verseskötetének – Hátam mögött dél (Scolar, 2017) – megjelenése után több alkalommal nyilatkozott arról, hogy megnyugtató felismerés volt számára, hogy nem olvassák (olyan alapossággal és kritikai figyelemmel, ahogy ő maga a verseit írja – bontja ki a sommás kijelentését például a 2021. szeptember 16-i, Fugában tartott bemutatóján a…
Tovább
A kendő „…az Ő sebei által gyógyulunk mi…” (Ézsaiás) A véres saru.Véres lábfejek.Vérvörös lesz a fehér kendő is,ahogy a kereszt!Jézus.Kezei.Válla.Lábfejei.Vedd le a mocskos kötényt, mielőtt bejössz!Moss kezet az evés előtt!Igenis, Anyám!Miért különbözik ez az este minden más estétől?Méltatlan vagyok, Anyám! Mi az igazság?!Ha nem hallod meg, senki sem mondhatja meg neked!Elkezdődött, legyen hát!Húsomnak húsa,…
Tovább
Lajtos Nóra: A gyermekkor tenyerén Lajtos Nóra új, Serfőző Simon Kossuth-díjas költő ajánlásával megjelenő verseskötetét versszociográfia alcímmel látta el, s a versek olvasását követően megállapíthatjuk, új műfajt teremtett a líra világában. Ha a személyes élmények és emlékek leírására gondolunk, mely során települések és embercsoportok életkörülményeivel ismerkedhetünk meg, akkor a szociográfia eredendően prózai műfajnak tekinthető, gondoljunk…
Tovább
Útravallók – Szerkesztők versantológiája Szondi György nem nyugszik. A Napút fényköre hatja át még mindig, és ezen nincs is mit csodálkozni. Habár már az utolsó utáni, a 222+1 szám is elkészült, szinte vele egy időben hagyta el a nyomdát egy igen szép, főszerkesztőhöz méltó gesztuskiadvány: az Útravallók – Szerkesztők versantológiája. Húsz olyan, legalább egy kötettel…
Tovább
Chile – Felhőkarcolóktól az óriáslajhár barlangjáig Sajnos a perui tüntetések nem csillapodtak, egy hetet töltöttem az ország északi részén, de az útlezárások miatt megbénult a buszközlekedés, így átrepültem Chilébe. Ha úgy alakul, és visszajutok Peruba (bár erre egyre kevesebb az esély), lesz róla bejegyzés. Chile nagyjából Orczynak feleltethető meg a Légy jó mindhaláligból. Ő az…
Tovább
Századok, 2023/1. A Századok a Magyar Történelmi Társulat 1867-ben alapított havi folyóirata. Immáron több mint másfél évszázada működő, napjainkban évfolyamonként hat lapszámot megjelentető periodika. Célja a történettudomány legújabb eredményeinek magyar nyelvű terjesztése. Magas színvonalú tevékenységének köszönhetően a legrangosabb honi történettudományi folyóiratok közt tarthatjuk számon. A következőkben a 2023-as esztendőt, vagyis a 157. évfolyamot elindító első…
Tovább
A meder és a sziget A hegyvidékről az egykori folyó medrébeköltöztek, ahol a házak fölött mindig pára ül.Ködnek mondják, de sejtik maguk is, hogyfelhőivel az eltemetett víz eredt nyomukba. Az idő folyvást kavarog felettük.Örvényeiben lebegnek végig a szobákon,várva az éjszakát, amikor az áramlat lassul,és a hold messzebb csalogatja a hullámokat. Olyankor kiülnek a partra, megszárítják…
Tovább
A hallottak alapján már nem volt túl sok kedvem használni a mosdót, és lehet, hogy csak azért álltam meg ott szemben, hogy bosszantsam a fickót. De utána eszembe jutott, hogy a kórház elég messze van, és hogy az illető, bár fölmosót vagy bármi más, takarításhoz használatos eszközt nem láttam nála, talán mégiscsak rendet tenni volt…
Tovább
Pinczés Máté: Felesleges elolvasni (13 elmebeteg történet a pszichológia és a pszichiátria világából); Nincs idő elolvasni (13 ólomlábú történet az időről) Történt néhány évvel ezelőtt, hogy Donald Trump amerikai elnök szenzációs javaslattal hozakodott elő egyik Twitter-üzenetében: a fertőtlenítő szert fecskendezzék egyenesen a vénába, menten elpusztul a világjárványt okozó vírus. Az amerikai orvosi szervezetek pánikszerűen reagáltak.…
Tovább
Haszid példázat Amikor a halak reszketnek az óceánban,víz lesz az emberek szemében,kimossa a tegnapi látványt,előmossa a holnapi látványt,átöblíti a látás terét, hogy ne maradjonhely másnak, csak amire nem kell nézni.Amikor a halak reszketnek az óceánban,víz lesz az emberek fülében,kimossa a tegnapi hangot,előmossa a holnapi hangot,átöblíti a hallás terét, hogy ne maradjonhely másnak, csak amit nem…
Tovább
Alföld 2023/2. Februári lapszámunk középpontjában az elbeszélő próza kérdései állnak: Darvasi Ferenc Mándy Iván háborúvégi korszakát tekinti át, Szabó Gábor Krasznahorkai László első novelláskötetének látásviszonyait, Vincze Ferenc pedig a Duna-szigetek funkcióját vizsgálja Szálinger Balázs és Claudiu M. Florian táj- és emlékezetkonstrukcióiban. Szépirodalmi anyagaink között Géczi Jánostól, Nagy Tímeától, Závada Pétertől, Lanczkor Gábortól, Acsai Rolandtól, André…
Tovább
Amit a versnek Onnan indul el, ahonnan egyáltalán nemvolna szabad, a stabilitás keresi hazáját. A régenritkaságszámba menő pillanatok hétköznappáváltak, kiszakadni, szintet ugrani vagy lépnilegalább. Ami normális esetben nyelv, az letta talaj, minden történő mozdulatom csiszol rajta.Azt akarom, hogy a földút egyszer véget érjen,akkor is, ha utána nincsen más, csak szakadék. Vetkőzni kellene, bújni, ordítani, hogy…
Tovább
Zelei Dávid: (Post)Boom. Kritikák és esszék a 20-21. századi spanyol-amerikai irodalomról Második önálló kötetének nyitófejezetében Zelei Dávid azzal a gondolattal kezdi a nagy latin-amerikanista kolléga és pályatárs, Soltész Béla könyvének recenzeálását, hogy a kortárs magyar irodalmi mező tele van a társadalomtudósként, novellistaként és útirajzok szerzőjeként is izgalmas életművet magáénak tudható Soltészhoz hasonló, sokoldalú szerzőkkel, akik…
Tovább
Bartha Ákos: Véres város. Fegyveres ellenállás Budapesten, 1944–1945 Bartha Ákos neve nem ismeretlen azoknak, akik az 1945 előtti magyar szellemtörténet iránt érdeklődnek. Számos előtanulmánynak is tekinthető munka és egy Bajcsy-Zsilinszky Endréről írt monográfia után Bartha új kötete mérföldkő a téma kutatásának történetében. A munka apparátusa imponáló: nem kevesebb, mint 1837 (!) lábjegyzet tartozik a 423…
Tovább
Zsoltár női hangra Mi történik addig, amíg felszáll, mint a köd, a fájdalom?Egy társaságot nem úgy lehet kiismerni, hogy ki kivel beszél,hanem hogy ki kivel nem állna szóba semmi szín alatt.A férfiakat mindig akkor tudtam megérteni, ha nőnek képzeltem őket,és ekkor, elrejtett virág egy bársonyos kert mélyén,feltárult előttem titkos életük:sértettségeik, sok bánatuk, a kétely és…
Tovább
Mari álma, járványidőben Ez a vonat nem térben megy, hanem időben.Sokszor megáll, egyre többen szállnak le róla,olyanok is, akiket jól ismertem gyerekkoromban.Reméltem, hogy velem maradsz,és nem szállsz le, hogy segítsél egy utasnak,akinek csak idáig szólt a jegye,vagy akinek átszállást rendelt a céljaegy másik, gyorsan tovarobogó vonatra. Teleki József naplójából Látogatóban voltam LunevillébenStanislas száműzött lengyel királynál,*meghívott…
Tovább
Kazánház Nagy a hó, kell az út, legalább a kapuig.Futok a seprűért, a lapátért.Míg túrom a havat, fél szemmela hóroncsot nézem a kerítés mellett,amely tegnap még hóember volt. Parazsat nyomtam az arcába,hadd lásson. A homloka beomlott,tenyerembe dőlt, sírva futottama kazánházba. Anya teát hoz, megitat.Apa kinn tornázik az erkélyen.Vattacsomót ragaszt az arcára,amely egész a földig ér.Bizony,…
Tovább
Szabadon hagyott értésmezők, új jelentésvilágok „Hadd ne tehessek olyat délelőtt,amiért este már szoronganék: egy napszakom se legyen haladék, az, hogy élek, így is minden időt elvesz attól, hogy élhessek, mi több: van ennél több? Értékeld egyebét.” (A mennyezet és a padló) Az oikosz és az agora kettéválik. Az otthon és a közös tér mintha a szent és a profán…
Tovább
Csavargófej Mednyánszky Lászlónak 1 tele a szívem kővelúgy bolyongok a világbantrencséntől párizsigtekintetekkel a bőröm alattmit akar ez a piszkosgyűrött öreg kutyaaki ráadásul egy váci fuvarost szeretettez nem is emberha lehetne ledöfnénekmiért lógok ki a vacsoráikbóla báljaikból a szerelmeikbőlmiért nem védem a hontaz emberiséget ahogy kellde ettől az ő kelljüktől én mindigfesteni kezdtemmegbotránkozásaiktól szerettem belemindenkibe akibe…
Tovább
Borbély Szilárd: Bukolikatájban. Idÿllek „Minden jóravaló emberben egy Isten lakik; de hogy mely Isten – ezt nem tudom megmondani neked.” (Seneca Lucilus-hoz írt 41. leveléből) Ezt a Seneca-szemelvényt C. G. Jung idézi Az átalakulás szimbólumai című munkájában, melynek előszavában a szerző többek közt Kerényi Károlynak mond köszönetet 1911-es keletkezésű, majd negyven évvel később átdolgozott kötetének…
Tovább
Bereményi Gézával Juhász Tibor beszélget Juhász Tibor: A filmtől kezdve az irodalmon át a zenéig egyaránt emlékezetes a művészeti tevékenységed. Rendezéseid és forgatókönyveid közismertek, dalszövegeidet, legfőképpen a Cseh Tamásnak írtakat gyakran idézik még napjainkban is. Irodalmi pályafutásodról azonban a 2020-ben megjelent Magyar Copperfield című önéletrajzi regényed előtti két-három évtizedben kevés szó esett, holott az első…
Tovább
Ecuador Ecuador úgy viszonyul Kolumbiához, mint a csendes, befelé forduló diák balhés osztálytársához. Az egyiket névről mindenki ismeri, megváltozott ugyan egy ideje, benőtt a feje lágya, elkezdett komolyan tanulni az érettségi évében, de a rossz híre nehezen kopik ki a diákok és tanárok fejéből. A múltba tekintve mindenki, még az ofő is a harsányabb, változó…
Tovább
Bodor Ádám: Az értelmezés útvesztői Bodor Ádám legtökéletesebb kérdezői alighanem a Puzdra menedékház fölött elvonuló, amorf felhőkonvojok. Ám mivel a Radnai-havasok lejtőin folytatott, eszményi eszmecserékről tudomásom szerint nem áll rendelkezésre lejegyzett változat, az idén nyolcvanhat esztendős szerző gondolkodásmódjának megismeréséhez A börtön szaga című kötet kínálja a legtöbb kapaszkodót. A 2001-ben megjelent könyv megrázó, gyönyörű, lírai…
Tovább
Antikvitás recepciók, szerk. Darab Ágnes és D. Tóth Judit, Studia Litteraria, 2022/1–2. Az Antikvitás recepciók című tanulmánygyűjtemény egy sorozat harmadik darabja, hiszen mint Darab Ágnes bevezetéséből megtudjuk, a Studia Litteraria korábban is szánt tematikus számot a jelenben továbbírt antik irodalom és kultúra recepciótörténeti vizsgálatának. A 2015-ös első kötet az antikvitás napjainkig tartó folyamatos jelenlétének, a…
Tovább
Rondel/28 Madarak hangja Madarak hangja az enyém,hangszigetelt szoba az erdő.A fák lombja, mint sárga felhő,miből levél hullik, a fény. Fűben lila virág, szerény.A szívről leesik a nagy kő.Hangszigetelt szoba az erdő,madarak hangja az enyém. S a pókfonál túlsó feléna külső hang lesz újra belső.Most ősz van, és most újra felnőaz égre a vadlúd-remény. Madarak hangja…
Tovább