Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat
György Alida: Hármasszabály, Mărcuțiu-Rácz Dóra: Már minden nő hazament, Sztercey Szabolcs: Plüssbolygó 2020. szeptember 1-jén valami történt Kolozsváron. Megjelent a Címtelen föld antológia, a hervay könyvek (vagy hervay könyvek) első darabja, és olyan hangokat hozott, amelyeket még nem hallottunk. Jóllehet, nem pontosan így történt, mi megesett, ugyanis a sorozat szerkesztői (André Ferenc és Horváth Benji)…
Tovább
Sztercey Szabolcs: Plüssbolygó A megbomló szerepkörök okozta zavar meséje ez, játékosan hagy elborzadva, meglepődve, de legfőképpen valamiféle megértés tapasztalatával. Sztercey Szabolcs Plüssbolygó című kötetében látszólag A-tól Z-ig bárminemű családi traumát elszenvedett individuum megtalálja a maga versét, a maga feloldozását, vagy csak az „én is ezt érzem!” élményét. Megfogni a mindenkori és minden formájú székely családokra…
Tovább
G. István László: Úgy felejti nyitva A kortárs költői köznyelv bevett, sokszor bizonyára öntudatlanul túlhajtott formulája (rendszerint kötet- és verscímek esetében) az E/3. személyben, illetve jelen időben meghatározott cselekvő mozzanat „kimerevítése”. Hogy e tendenciának vajon mi az általános nyelvhasználatbéli háttere, generatív közege, talán most kevésbé érdekes, viszont speciálisan poétikai vetülete annál több tanulsággal szolgálhat. Ennek…
Tovább
Nógrádi Gergely: Brunar – A Mirrén titka A közönség az utóbbi években a kötelező olvasmányok „újramesélése” kapcsán találkozhatott Nógrádi Gergely nevével. Érdekes, bár ellentmondásos vállalkozása ez, hiszen Nógrádi rövidít és átdolgoz, így a borítókon is szereplő „újramesélés” kifejezés problematikusan alkalmazható az így elkészült művekre, amelyek eleinte édesapja, Nógrádi Gábor saját kiadójánál jelentek meg, később pedig…
Tovább
Nádas Péter: Arbor mundi Nádas Péter kiterjedt esszé- és publicisztikai munkássága vagy, tágabban, de egyben pontatlanabbul fogalmazva: az életmű nem-fikciós tartományai jó ideje élénk figyelemben részesülnek, időnként komoly visszhangot is kiváltva a hazai irodalmi életben. Az esszéket, közéleti érdekű írásokat, feljegyzéseket, „cetliket” egybegyűjtő kötetek az 1990-es évtizedtől követik többé-kevésbé szabályos ritmusban egymást: az életműsorozat Esszék…
Tovább
Ulrich Alexander Boschwitz: Az utazó, ford. Blaschtik Éva; Eddy de Wind: Auschwitz, végállomás, ford. Alföldy Mari Giorgio Agamben magyarul 2019-ben megjelent Ami Auschwitzból marad című tanulmányát azzal kezdi, hogy bár a kutatásoknak köszönhetően a soáról szerzett történelmi tudásunk viszonylag kialakultnak mondható, a népirtás etikai és politikai vonatkozásáról mindez nem mondható el. Agambennek ez a könyve…
Tovább
Marabu: A gonosz törpekommandósok világuralmi terveinek csúf bukása egyetlen eseményteli csütörtök délután Marabu politikai karikatúrái rendszeresen a fején találják a szöget, és pár mozdulattal leplezik le a közélet fásult álszentségét. Egyúttal Marabu azon kevés alkotók között van, akik rendszeresen tudnak politikai karikatúrát publikálni, ami nagy dolog, hiszen a magyar sajtó úgy ódzkodik a rajzolt illusztrációtól,…
Tovább
Gimesi Dóra – Jeli Viktória: Regényes Shakespeare – Makrancos Kata, Rómeó és Júlia Volt két pillanat. Pillanatok, amikor Rómeó meglátta Júliát. Először a bálban táncolva, végül egy sírkertben fekve. Egyszer megszületett benne egy érzés, máskor végleg elveszett. Nem a történet egésze a fontos, nem rejthet minden mondat kincset. De vannak pillanatok, amelyeket ha megtalálunk, a…
Tovább
Marloes Morshuis: Radovár árnyai, ford. Varga Orsolya A 2015 óta aktív holland írónő, Marloes Morshuis első könyvét még magánkiadásban jelentette meg, majd felfigyelt rá Hollandia egyik legismertebb, 1963-ban alapított és máig független gyermekkönyvkiadója, a Lemniscaat. Morshuis ifjúsági regényei olyan aktualitásokkal foglalkoznak, mint a klímaváltozás, a túlnépesedés és a szociális pontrendszer. Utóbbi témát feldolgozó, Radovár árnyai…
Tovább
Gáspár András Gáspár: Héjnélküli Hogyan lehet pont annyira jó egy regény, mint amennyire rossz? Ritkán adódik az életben, hogy ennyire nehéz valamelyik kategóriába besorolni egy kötetet. Ajánljak-e valamit, ami valójában nem éri el a saját célját? Riasszak el mindenkit egy olyan történettől, amely kimagaslóan jól teljesít a szórakoztatás terén? Gáspár András Gáspár Héjnélküli kötete ambivalens…
Tovább
Kántor Péter: Elegendő ok A kötet címében foglalt kérdés, hogy mi lehet elegendő ok egy vers megírására, a szerkesztő jegyezte fülszövegben akként tér vissza, hogy mi lehet elegendő ok egy kötet kiadására? És e kérdések egyike sem költői. Olyan válaszokkal szolgál rájuk Kántor Péter idei, 2021. évi Ünnepi Könyvhétre posztumusz megjelent kis verseskönyve, melyeket érdemes…
Tovább
Fenyvesi Ottó: Paloznak overdrive „And youth, oh youth, are being seducedby the greedy hands of politics & half truths.” (The The: The Beat(en) Generation) Vagány címet adott új kötetének Fenyvesi Ottó, a „bőrdzsekis anarcho-líra” (Virág Zoltán) magyar trubadúrja. A kétszavas cím mindkét eleme idegenül cseng a kortárs magyar költészet kontextusában. A Paloznak déli szláv eredetű…
Tovább
Tallér Edina: Lány a város felett A félelem a jövőtől talán még sosem volt olyan erős, mint manapság: bár világvégejóslatok, apokaliptikus víziók mindig is léteztek, most először van valódi, racionális alapunk arra, hogy attól tartsunk, az emberiség már nem élhet sokáig a Földön, ráadásul tudjuk azt is, hogy ezért a helyzetért mi magunk vagyunk a…
Tovább
Markó Béla: Egy mondat a szabadságról Hogy hány pontos mondat lehetséges a szabadságról, nehéz belátni. De egyetlenegyre támaszkodni szédületes vállalkozásnak tűnhet, jelzi ezt vizuálisan Markó Béla legfrissebb könyvének borítója is az alulnézetből látott, korinthoszi oszlopfők által tartott mennyezettel. A verseskötet egésze viszont megnyugtat afelől, hogy egy mondat sem a semmiből érkezik, és semmiképp sem gondolja…
Tovább
Halász Rita: Mély levegő Vera, a Mély levegő elbeszélője és főszereplője történetébe akkor csöppenünk bele, amikor visszaköltözik apjához két óvodás kislányával, házassága válságának mélypontján. Fiatalkori álmok meghiúsulása, rossz szülői minták, kudarcok a szülői szerepben, verbális és fizikai bántalmazás, megcsalás: olyan forgatókönyv kezd kibontakozni, amely a környezetünkből, a saját életünkből, a női sajtóból, a közösségi oldalak…
Tovább
Háy János: A cégvezető Tekinthetjük-e az irodalomkritikát vádiratnak, a könyvet vádlottnak, a kritikust pedig vádlónak? A vádirat feladata az identifikálás, a vádlott személy és a bűncselekmény megnevezése, a szükséges bizonyítékok felsorolásával. Ezzel szemben hogyan jár el a kritikus? Kritikát ír egy műalkotásról, melyet először megnevez és elhelyez egy kulturális hálózatban, majd számot vet azzal, hogy…
Tovább
Az Alföld körkérdése Mohácsi Balázs Juhász Tibor verseskönyvéről írott kritikája nyomán Az Alföld folyóirat online felületén Mohácsi Balázs A szegénység krónikása címmel önreflexív és problémafelvető, a könyvet a kortárs költészet (irodalom) általános szempontjai felől is kérdező bírálatot írt Juhász Tibor Amire telik című könyvéről. Úgy éreztük, hogy mind az írás, mind a verseskötet több olyan fontos kérdést pedzeget (a költészet prózaisága,…
Tovább
Az Alföld körkérdése Mohácsi Balázs Juhász Tibor verseskönyvéről írott kritikája nyomán Az Alföld folyóirat online felületén Mohácsi Balázs A szegénység krónikása címmel önreflexív és problémafelvető, a könyvet a kortárs költészet (irodalom) általános szempontjai felől is kérdező bírálatot írt Juhász Tibor Amire telik című könyvéről. Úgy éreztük, hogy mind az írás, mind a verseskötet több olyan fontos kérdést pedzeget (a költészet prózaisága,…
Tovább
Nézzünk bizakodva a múltba! alternatív Trianon, szerk. Cserna-Szabó András és Fehér Renátó A kontrafaktuálisnak nevezett történetírás az utóbbi időben nemcsak a populáris regiszterben terjedt el (cikkek és esszékötetek jelentek meg, internetes oldalak jöttek létre és rajongói közösségek formálódtak), hanem a professzionális történészek körében is nagyobb az elfogadottsága, mint akár csak néhány évtizeddel korábban. Persze, a…
Tovább
Az Alföld körkérdése Mohácsi Balázs Juhász Tibor verseskönyvéről írott kritikája nyomán Az Alföld folyóirat online felületén Mohácsi Balázs A szegénység krónikása címmel önreflexív és problémafelvető, a könyvet a kortárs költészet (irodalom) általános szempontjai felől is kérdező bírálatot írt Juhász Tibor Amire telik című könyvéről. Úgy éreztük, hogy mind az írás, mind a verseskötet több olyan fontos kérdést…
Tovább
Kemenes Henriette: Odú; Ozsváth Zsuzsa: Előző részek Kemenes Henriette és Ozsváth Zsuzsa egyazon költőnemzedékhez tartoznak, és hasonló irodalmi körökben mozognak: mindketten az Élő Várad Mozgalom tagjai, és kötetüket is ugyanazon szerkesztő, Antal Balázs gondozta. Ahogy Codău Annamária és Demény Péter is rámutatott a Látó 2020. októberi számában, ennek a közös indulásnak megvannak a nyomai a…
Tovább
Pál Sándor Attila: Balladáskönyv Egy régi műfaj használata egyszerre eredményezheti a megidézett műfajnak való tisztelgést és annak roncsolását is. Ez érvényes Pál Sándor Attila harmadik, Balladáskönyv című verseskötetére is. A roncsolás különböző játékos elgondolásait láthatjuk a Balladáskönyv verseiben. Izgalmassá teszi ezt a költői kísérletet az – vagy még inkább, eleve ez teszi költőivé –, hogy…
Tovább
Nemes Z. Márió: Barokk Femina Nemes Z. Márió új verseskönyve a költői életmű eddigi legjelentősebb darabja. A Barokk Femina egyszerre értelmezhető egy, a költői világ immanenciáját tételező, valamint egy a nagyon is valóságos félmúltbéli eseményekkel és a szerzői életúttal párbeszédre lépő alkotásként. Ez utóbbi vonatkozást, még mielőtt az explicit történeti-politikai dimenzió jelenlétéről megbizonyosodhatnánk, már pusztán…
Tovább
Biró Krisztián: Eldorádó ostroma „Kiket hamvasztottál el magadban?” – kérdezi Biró Krisztián Csendes környék című abszurd idilljében, mely a városokként elgondolt testekbe beépülő krematóriumokról szól. Az emlékezet tereit konkretizáló metafora egyre erőteljesebben terjed ki az irodalmi szövegek létmódjára és a történelemszemlélet, a hagyomány emlékezésstratégiáira is. A vers valamiféle krematóriuma az érzelmeknek, a retorikai korlátoknak, a…
Tovább
Janáky Marianna: Paplan alatt Letisztult, egyszerű fehér háttéren arcból kinövő, havas ágak. A körvonalak összemosódnak környezetükkel, az arc levedli nemét, és belesüpped a végpontnélküliségbe. Vizuális szinten egy ilyen antropomorf nirvána fogadja az olvasót, aki kezébe veszi Janáky Marianna 2019-ben megjelent Paplan alatt című kötetét, és ez a fátyolos szemléletesség áthatja mind a benne foglalt öt…
Tovább
Békési Sándor: Memoria Sanctorum, A középkori magyar szentek emlékezete Első látásra talán megdöbbentőnek tűnhet, hogy egy nyugalmazott református teológiai tanár a középkori magyar szentek életéről szóló könyvecskével hozakodik elő. Ám ez csak azok számára lehet meglepő, akik nem ismerősek Békési Sándor több évtizedes tudományos munkásságával, amelyben a hazai protestáns teológia figyelmét gyakorta elkerülő személyek és…
Tovább
Ali Smith: Hogy lehetnél mindkettő; ford. Mesterházi Mónika Egy halott quattrocento festő felfelé zuhan „mint egy / hal ahogy a szájába akadt horoggal húzzák / már ha egy halat ki lehetne halászni egy / 6 láb vastag téglafalon át” (11.), és egy múzeumban találja magát. Akár így is kezdődhet Ali Smith Hogy lehetnél mindkettő című…
Tovább
Juhász Tibor: Amire telik Nem tetszik Juhász Tibor legújabb verseskötete, az Amire telik. A vékony, (tokkal-vonóval, Scolar-reklámmal) hetvenkét oldalas kötet három címtelen ciklusban negyvenegy szöveget tartalmaz. Ezek mindegyike jellemzően a társadalmi nyomorról szól, többnyire az északkelet-magyarországi szegregátumok, a szegények és a melósok élethelyzetei jelennek meg. Az új kötet a tárgyilagos (tárgyias?), olykor a tudományos, deskriptív…
Tovább
David Grossman: Futni valakivel, ford. Rajki Andárs „Egy kutya vágtat az utcán, egy fiú meg utána.” (9.) Sokszor találkozunk ezzel a jelenettel, míg végigolvassuk David Grossman könyvét, de ez nemcsak egy visszatérő helyzet, hanem a regény kicsinyítő tükre is. A két szálon futó elbeszélés mindkét nézőpont-karaktere hol az események elől, hol utánuk lohol, nyomoznak és…
Tovább
Láng Eszter: Élni, ahogy Tárgyakkal teli az otthonunk, az életünk. Ott vannak a konyhában, a nappaliban, a pincében vagy éppen kertben. A polcon is, a többi könyv társaságában – mert a könyv is egy tárgy, bár nem kevesek számára sok máshoz képest kitüntetett jelentőséggel bír. (Közéjük tartozom én is, és jó néhány barátom. Van, akivel…
Tovább