Ecuador Ecuador úgy viszonyul Kolumbiához, mint a csendes, befelé forduló diák balhés osztálytársához. Az egyiket névről mindenki ismeri, megváltozott ugyan egy ideje, benőtt a feje lágya, elkezdett komolyan tanulni az érettségi évében, de a rossz híre nehezen kopik ki a diákok és tanárok fejéből. A múltba tekintve mindenki, még az ofő is a harsányabb, változó…
TovábbAlföld
Tájoló, határsáv, prikulicsok
Bodor Ádám: Az értelmezés útvesztői Bodor Ádám legtökéletesebb kérdezői alighanem a Puzdra menedékház fölött elvonuló, amorf felhőkonvojok. Ám mivel a Radnai-havasok lejtőin folytatott, eszményi eszmecserékről tudomásom szerint nem áll rendelkezésre lejegyzett változat, az idén nyolcvanhat esztendős szerző gondolkodásmódjának megismeréséhez A börtön szaga című kötet kínálja a legtöbb kapaszkodót. A 2001-ben megjelent könyv megrázó, gyönyörű, lírai…
TovábbAz antik kultúra mint szingularitás
Antikvitás recepciók, szerk. Darab Ágnes és D. Tóth Judit, Studia Litteraria, 2022/1–2. Az Antikvitás recepciók című tanulmánygyűjtemény egy sorozat harmadik darabja, hiszen mint Darab Ágnes bevezetéséből megtudjuk, a Studia Litteraria korábban is szánt tematikus számot a jelenben továbbírt antik irodalom és kultúra recepciótörténeti vizsgálatának. A 2015-ös első kötet az antikvitás napjainkig tartó folyamatos jelenlétének, a…
TovábbAcsai Roland versei
Rondel/28 Madarak hangja Madarak hangja az enyém,hangszigetelt szoba az erdő.A fák lombja, mint sárga felhő,miből levél hullik, a fény. Fűben lila virág, szerény.A szívről leesik a nagy kő.Hangszigetelt szoba az erdő,madarak hangja az enyém. S a pókfonál túlsó feléna külső hang lesz újra belső.Most ősz van, és most újra felnőaz égre a vadlúd-remény. Madarak hangja…
TovábbA várakozás katakrézisei
Kukorelly Endre: Istenem, ne romolj Ennek az írásnak a tárgya Kukorelly Endre legújabb verseskötete, olyan lírai gyűjtemény, amelyben tizenegy év költészeti termése kap helyet (egy inkább karcsúnak mondható könyvben). A szerző tíz év után jelentkezett ismét verseskötettel. Ezek a körülmények már önmagukban is beszédes fénybe állítják ezt a lírai produkciót, illetve publikálásának gesztusát. Ami azért…
TovábbZalán Tibor versciklusa
Felezőszonettek Vér a kukoricalevélen Segítség segítség a művészet haldoklik Vagymár meg is halt Nem Fehéregyházánál szakadt megegy történelminek is nevezhető tévedésszámunkra Művészet Dzsidával-e vagy egy kozákollóval döfték le az embert s találkozott-eamott Karaffával akit halála előtt mégleköpött mindegy Vér a kukoricalevélen Vér a kukoricalevélen Leköpött mindegyHalála után majd találkozik Karaffávalaz ollóval ledöfött ember S dzsidára…
TovábbPayer Imre versei
Váratlanra várva Ugrásra készen várakozoma váratlanra, mi nem jön el sosem.Elhagyott parkolóudvar.Égre korhadt kerítés.Hová tűntek a régi terméskövek?A régi séták merre mentek el?Mint egy esőverte folyóa szűrt napfényben,hanggá váló zörejben.Foghíjtelki lom, spalettafolt.Kinyíló szem egy épület falán. Vagdosva Vagdosva, ide-oda illesztve:néma arcokból rám meredő tekintetek,homályba tűnő mozdulatok maradnak.Ezek beszélnek hozzám.Mint összepréselt váróterem,a jövő bizonytalan állókép.Valahol labda…
TovábbA feledés ellen
Gyuricza Péter: A Győrffy A következő sorokban személyes hangon szólok. Egy fontos könyv és Győrffy Miklós ürügyén. S közben eszembe jut Serfőző Simon verse, a Feledésből az emlékmű. Bizony, sok történelmi pillanat is feledésre ítéltetett, de így van ez jeles, az életükben igencsak ismert és elismert személyiségekkel kapcsolatban is. Gyuricza Péter kiváló könyve – többek…
TovábbSzeles Judit verse
Háború Abban az évben a háborúmégsem szerdára esett. Amikor kisüt a nap,északon az emberekszabadságot vesznek ki,hogy lássák az égitesttorkából kitörő sugarakat,így figyelték délebbrea tüzérséget is, a rakéta-kilövők fényes torkát. Már keveseknek voltannyira ismerősa légoltalmi szirénák hangja,hogy összeránduljona gyomruk. Hanem a buszona diákok a telefonjaikonkeresték, honnan istört be a hadsereg,és hol tört ki az a háború,amire…
TovábbKis arc az óriási vásznon
Tatár Sándor: Haalaadaas Tatár Sándor tizennégy év – s az az alatt megkapott komoly elismerések – után megjelent új kötetének hívószavai, kulcsfogalmai a mívesség, a tradíciókövetés, a személyesség és az eltávolítás arányossága, a játékosság, az (ön)ironikusság, a kimondás és a visszavonás kettősége lehetnének. Versgyűjteménye tulajdonképpen még hosszabb időszak termése, mint amennyi a 2007-es Bejáró művész…
Tovább„Nem rossz egy szilaj és zabolázhatatlan folyóra hasonlítani”
Terék Annával Áfra János beszélget Áfra János: A szépíró olvas című sorozat a szerzői olvasmányélményekre koncentráló beszélgetésekkel az interjúalanyok életművének hagyományba ágyazottságára tereli a figyelmet. Számomra úgy tűnik, hogy az anyanyelvi irodalmi művek megismerése a határon túli magyar közösségek esetén nagyobb súllyal és reflektáltabban vesz részt az identitás alakításában. Te Jugoszláviában születtél, Szerbiában nőttél fel…
TovábbHarcos Bálint kisprózái
A halálversköltő Halálversköltő vagyok. Hazámban, Japánban egy szamuráj, ha dicsőséges szeppukut követ el, mielőtt beleszúrná a kést a lágyékába, még elmondhatja a körötte ülő és őt figyelő közönségnek a saját halálversét, amely általában a lét mulandóságáról szól, vagy arról, hogy az élet csak egy álom, káprázat ésatöbbi. Ezt a verset természetesen nem ő, a szamuráj…
TovábbNémeth Zoltán versciklusa
Fáraók Peribszen Egy üres jel csókolta meg, Semmit sem vett észre belőle. Szeretetgolyókkal Felrakott markolatúHúspuha késtVágott bele. Atombomba nyers szívből,Amely a boldogság perceiben Jézussal szórja tele a földet. Jézus, a legpuhább bilincs. Amon, a pamutkés. Bangladesben pedig vastag téli bundát varrnakAz északi fehér embernek. Hór Sza Posztószemek az arcon. Vattakönny csurog.A hang nyál a száj szélén.A csap berozsdásodott…
TovábbDisharmonia terrestris – Egy amerikai lelkészcsalád széthullása
Jonathan Franzen: Keresztutak, ford. Pék Zoltán (Történelmi családregény) Ha mintegy két évtizeddel ezelőtt valaki azt vetette volna fel egy magyarországi kiadónak, hogy le kellene fordíttatni és ki kellene adni egy olyan kortárs amerikai regényt, amely az 1970-es évek eleji Chicago egy fiktív kertvárosának protestáns gyülekezetében játszódik, és amely a frusztrált lelkész házasságtörési kísérleteit, hitbeli és…
TovábbLadik Katalin versei
Félek, hogy el fog menni Keszthelyi Rezsőre emlékezvevagyok azzal, hogy nem tudom,hangozhat, ez hogyan történik,sán hangzik, ha néha is csak,testem, még ha sokszorde, ó, miért is hoztam ezt mostidenyúlnak a platánok árnyékaizen rám, kérem, egy takarót,ersze, majd, de hadd érzékenyüljekozásban ugyan, de ilyenképpen,alahogyan így, gyereket szeretnékersze, a rozmaringok velem, ahogyan meghal,de nem is tudom.dére, és…
TovábbVisky-fragmentumok
Visky András: Mire való a színház? Útban a theatrum theologicum felé Visky András drámaírót, dramaturgot, színházi gondolkodót visszatérően súlyos kérdések foglalkoztatják kiemelten a színház kapcsán. Ezek közé sorolhatjuk a találkozás, a szabadság, a szakralitás problematikáját, amely természetszerűleg az adott művészeti ágon kívül is lekötik a kolozsvári szerző figyelmét, ugyanakkor ő jó érzékkel a színházban találja…
TovábbMarno János versei
Hallójáratok Lábuk alatt ropog a hó,mint szájamban a pirítós.Leheletük a levegőben lógszaporodó jégcsapokban;ízlelőbimbóim avatottanválogatnak a só s a vaj között.Meggörbül a teáskanna csőre,reggeltől délig azon röhögök.Ideérnek-e idén a fagyok,ez a kérdés emészt épp a vörösnapkorong felmerülésével.Ha agyagból vagy kiégvejól, nincs mitől tartanod az égben.Éjszaka még sárgásfehér volt,most meg püspöklila púp a térdem. Felfázás Isten és…
TovábbHátizsákkal Dél-Amerikában 1.
Kolumbia Soha nem jártam még ezelőtt Dél-Amerikában. Kellően izgalmas, érdekes és – Magyarországról nézve – egzotikus úticél, ahová azért nem járunk turistáskodni, mert komoly anyagi erőfeszítést igényel az ideutazás. A fapados légitársaságok korában pedig számos közelebbi vonzó ország vagy város aprópénzből elérhető. Kellett a koronavírus-járvány alatti kényszerű bezártság, a megváltozott életritmus, hogy megszülessen bennem a…
Tovább„Minőség, szabadság, közösség, hagyomány”
Huszonöt év – L. Simon László műveiről, Válogatott tanulmányok, kritikák, ismertetések, befogadói olvasatok, pillanatképek, szerk. Kelemen Erzsébet „L. Simon Lászlóban szerencsésen egyesülnek az originális látásmódú alkotó, a jó szemű szerkesztő és kritikus, valamint a mozgékony, kiváló irodalomszervező adottságai” – mutat rá L. Simon László életpályájának szerteágazó vágányaira G. Komoróczy Emőke a szerző pályakezdésének 25. évfordulóját…
TovábbVisky András verse
Kilenc följegyzés az elszakadásról Szirák Péternek egyedül az anya folyton az elszakadás a csönd a sír * talán mégis a kertbeaz ablak elé hogy lássam hogy nincs * vonszolom viszemhordom hurcolomnem neheztelek Lélek * fölemelni még egyszermint egy lehántoltjéghideg nyárfát * mennyi mulasztásszemközt az elmúlássalhány félrehallás * mint a lélegzeta test melegeahogy még összeérünk * mondhattad volnaakkor amikorhorpadt…
TovábbLehull az ékezet
Költészetnapi beszélgetés Kulcsár-Szabó Zoltánnal és Kun Árpáddal Lapis József: Köszöntöm vendégeimet a 2021-es Debreceni Költészeti Fesztivál online kerekasztal-beszélgetésén, melynek témája két ikonikus vers, Márai Sándor Halotti beszéd és Domonkos István Kormányeltörésben című darabjának összevetése. A Méliusz Juhász Péter Könyvtár szervezésében megvalósuló beszélgetés résztvevői Kulcsár-Szabó Zoltán irodalomtörténész, az ELTE Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszékének vezetője, valamint Kun Árpád…
TovábbJász Attila verse
Felhőfoszlányok a hajnali fűben Részletek Slaggal locsolni mezítláb a füvetnyáron alkonyatkor, belefeküdnimeztelenül a magasra nőtt csalánba,hogy érezd a fantasztikus bizsergést,ahogy fájdalomból kellemes érzés lesz,amilyen az élet, ha jól csinálod, és nemfélsz az esetleges fájdalmaktól, melyekgyengeségünk jelei, de csak erősebbekleszünk tőle végül, bármennyire nehézis elhinni, de lehet fordítva is csinálni,lefeküdni a fűbe, nézni a csillagokat éslocsolni…
TovábbSzövegbe foglalt kép
Révész Emese: Mentés másként. Könyvillusztráció tegnapról mára A Mentés másként című kötet a mai napig megíratlan magyar illusztrációtörténethez épít fontos pilléreket, életművekre, kulturális-történeti szempontból meghatározó eseményekre helyezve a hangsúlyt, és mintát, mércét adva metodikai vonatkozásban is. Szigorú értelemben ugyanis az első, a könyv terjedelmének felét kitevő, karakterében leginkább historikus fejezet miközben elsősorban az éppen fókuszba…
TovábbCsomópontok
Debreczeni Attila: Szöveghálót fon az estve. Tanulmányok Monstruózus kötet Debreczeni Attila tanulmánykötete, mely huszonnégy 1995 és 2020 között született szöveget tartalmaz. Mivel a szerző inkább tekinthető monografikus alkatú tudósnak (eddigi önálló kötetei, most nem számítván a kritikai kiadásokat, egytől-egyig monográfiák voltak), így joggal tarthatjuk ezt a vállalkozást az elmúlt negyedszázad szakmai összegzésének. E pálya kereteit,…
TovábbBelenőni az újba
Veszprémi Szilveszter: Helyek, ahol rám öröm vár Veszprémi Szilveszter kötetéről kritikát írni nem bizonyult egyszerű feladatnak: megtörtént velem a mesebeli lány esete, aki hozott is ajándékot, meg nem is – hiszen bár első olvasatra úgy tűnt számomra, hogy a Helyek, ahol rám öröm vár könnyen adja magát, pár héttel később, a szoros olvasás kezdetén rá…
TovábbEcsédi Orsolya versei
hibátlan mint repedések a hibátlan pohárona zuhanás előtt egy fél pillanattalígy vagyunk mi is még önmagunk feleimnegyedeim nyolcadaim és a többiegészek a törtben míg fehér karjainkmint az orvosok némán összehajolnaka gépen baljós képlet ábrázolódikiksz egyenlő valamivel de nincsen okaggodalomra várjunk míg többet tudunkpár adattal és a te lelkeddel és ate lelkeden száradó nedves szemekbennémán összehajoló…
TovábbAthén – Pireas: Lándzsaletétel
1 Miután hazajöttem Pireasból, még két napig nézegettem az online háromdimenziós rekonstrukciókat és az Akropoliszról szóló dokumentumfilmeket. Muszáj volt – egyetlen porcikám se kívánta a visszatérést, és itthon lélekben még napokig Görögországban jártam. A 26 celsius fok után a hazai 11 és a ködös, esős idő sem volt ínyemre. Egy másik világból ereszkedtem le a…
TovábbTöbb mint tankönyv
A kortárs magyar irodalom, szerk. Szirák Péter Egyetemi tankönyvet írni nem könnyű, kivált olyan képlékeny témáról, mint amilyen a kortárs magyar irodalom. A gazdaságos anyagkezelés, a didaktikai szempontrendszer, a fókuszálás, a koherens hálózatépítés a legjobb szándék ellenére is könnyen vezet redukciókhoz, maszatoláshoz, saját korunk teljesítményeinek „kritikátlan” túlértékeléséhez, késztet ideges névsorolvasásra, túlagyalt elméleti kategorizálásra, biztonsági halmozásra,…
TovábbÁradó szavak
Fenyvesi Orsolya: Mindig kezdetben Minden vers mintha szeretne legelölről kezdeni valamit, valamilyen elragadtatott állapot iránti hajlam által vezérelve, miközben tudatában van a kudarcnak is, ti. hogy „új jelentés szükségszerűen / csak létezőből eredhet” (Johanna) – legalábbis ez az érzésem Fenyvesi Orsolya negyedik verseskötetét olvasva. A másik erős érzésem a Minden kezdetbennel kapcsolatban a zavar: néhány…
Tovább„mert az emlékezés képlékeny dolog”
Márton Evelin: Farkashab Az írás a kolozsvári BBTE Bölcsészkarának kritikaíró műhelyében készült (irányító tanár: Balázs Imre József), a műhely és az Alföld Online régebb óta tartó együttműködésének köszönhetően. „Ha újjászületek, ismét indián leszek, tuareg, Kafar, kétvízközi, esendő, gyarló, akárcsak most” – mondja a Farkashab elbeszélője a regény utolsó mondatában. Hogyan lehet megőrizni az indiánlét szabadságát a rendszerváltás…
Tovább