Megjelent az Alföld novemberi száma

Az Alföld aktuális lapszáma a novemberi szürkeség ellen tematikai és műfaji sokszínűséget kínál. A folyóirat első blokkjában versek és próza mellett szonettregényrészletet is olvashatunk; a megszokott rovatok ez alkalommal a Kilátóval bővültek; a szépirodalommal foglalkozó tanulmányok és kritikák mellett irodalomtanítással, oktatással kapcsolatos írásokat is olvashatunk. A szépirodalmi rovat Zalán Tibor szövegeivel indul, majd Izsó Zita…

Tovább
Az Alföld Pannóniában

Az idén újjászerveződő szerkesztőség egyik fontos célkitűzése az volt, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően rendszeressé váljanak a közönségtalálkozók és lapszámbemutatók. E terv megvalósítása lehetetlen volna anélkül a figyelmesség nélkül, amely a különböző szervezetek, orgánumok meghívásaiban nyilvánul meg, és amiért hálánkat ezúton is szeretnénk kifejezni. Idén a debreceni bemutatókon túl Kolozsvárra, Újvidékre és Hajdúböszörménybe jutottunk el,…

Tovább
Megjelent az Alföld októberi száma

Az Alföld októberi száma az 1956-ra emlékező tematikus blokk köré szerveződik. Ulrich Gábor felkavaró grafikái különleges atmoszférát kölcsönöznek a folyóiratnak, és a szépirodalmi rovatot nyitó Kovács András Ferenc- és Marno János-versek hangulata sem felhőtlen. „Vége /  a napnak, örülsz, hogy beletörődhetsz, / mégsem látod értelmét örömödet / megosztani bárkivel.” (Marno János: Kezdetben a düh) A…

Tovább
Megjelent az Alföld szeptemberi száma

Szeptember az iskolakezdés hónapja, ilyenkor pedig fokozottabb figyelem irányul a gyerekekre, kamaszokra. Nem esetleges választás tehát az, hogy az Alföld első őszi lapszáma is a gyerek- és ifjúsági irodalmat helyezi a középpontba. A szépirodalmi rovatban elsősorban olyan szerzők műveit olvashatjuk, akik a gyerekirodalomban (is) otthonosan mozognak, jóllehet, jelen esetben nem mindegyikük itt közölt írása tekinthető…

Tovább
Megjelent az Alföld augusztusi száma

Az Alföld a meleg nyári napokra műfordításokat kínál: a szépirodalmi rovatban Petr Madĕra, Eva Luka, Wendy Rose és Ernest Wichner verseit, Ljudmila Ulickaja és Antonella Cilento regényrészleteit (utóbbinak az első magyar nyelvű fordítását), illetve Friedrich Schiller drámarészletét olvashatjuk olyan kitűnő műfordítók tolmácsolásában, mint Vörös István, Goretity József, Gyukics Gábor, Puskás István és Térey János. Utóbbi…

Tovább
Megjelent az Alföld júliusi száma

Az irodalom és vizuális művészetek közötti kapcsolat hagyományosan erős az Alföldben, hiszen mindegyik szám egy-egy kortárs fotóstól, grafikustól közöl illusztrációkat. Ez a kötelék júliusban tovább erősödik: az aktuális lapban Szijj Ferenc azon verseit olvashatjuk, amelyek a debreceni MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ GÉM/GAMEkapocs – Művek az Antal–Lusztig-gyűjteményből képzőművészeti, irodalmi és zenei párhuzamokkal és reflexiókkal…

Tovább
Megjelent az Alföld júniusi száma

„Most lámpát gyújtok, / körömnyire csavarom a lángot, / és a függőágyba telepszem.” Az Alföld júniusi számát a Gál Ferenc verséből idézettek szerint is lehet olvasni a meleg nyári estéken. Gál két költeménye mellett ez alkalommal a drámai műnem is képviselteti magát Győri László szövegével (A végrehajtó), de Vörös István, Payer Imre, Jenei Gyula, Tóth…

Tovább
Megjelent az Alföld májusi száma

Az Alföld májusban Csehy Zoltán életművét helyezi a középpontba. A szépirodalom rovatban egy versciklust olvashatunk tőle, mely jól rímel a lapszám illusztrációira is. Ez alkalommal ugyanis Alföldi Róbert fotógyűjteményének darabjait láthatjuk a folyóiratban, Csehy verseit pedig a színész-rendező gyűjteményében szereplő képek ihlették. A szerzővel Lapis József készített nagyinterjút, Papp Máté pedig a Nincs hová visszamennem.…

Tovább
Átváltozások kora

Folytonosság és változás – lehetne akár Szirák Péter egy régebbi (éppen az Alföld könyvek sorozatban megjelent) monográfiájának a címe az újjáalakulóban lévő Alföld mottója is, derült ki az áprilisi lapszám bemutatóján a Méliusz Központi Könyvtárban. Színvonalesés nélkül reagálni az ezredforduló megváltozott kultúrafogyasztói szokásaira olyan kihívás, amely csak átgondolt és tervezhető szerkesztői munka során valósulhat meg –…

Tovább
Megjelent az Alföld áprilisi száma

Az Alföld áprilisi lapszáma a költészet napja előtt tiszteleg, s ezért hagyományosan a líra jelenléte uralja. A szépirodalmi anyagok között így mindenekelőtt versekkel találkozhatunk (ez alól csak Egressy Zoltán regényrészlete jelent kivételt). Nyitányként Tornai József nagyszerű költeményei bizonyítják, hogy az „öregség költészete” nem vén költészet; őt követik Géczi János, Kabai Lóránt, Balázs Imre József, Jász…

Tovább
Önértelmezés, imázs, hitelesség

A 2015 őszi Debreceni Irodalmi Napokon elhangzott, s e számban közzétett referátumukhoz kapcsolódóan a szervezők kerekasztal-beszélgetést tartottak az Ars poeticák és írói imázsok témakörében. A résztvevők: Grecsó Krisztián, író, zenész és dalszerző; Keszeg Anna, stíluskommunikáció- és divat-kutató, a Debreceni Egyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékének adjunktusa; Molnár Gábor Tamás, irodalomtörténész, az ELTE Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszékének adjunktusa;…

Tovább
Megjelent az Alföld márciusi száma

Az Alföld márciusi kiadása közli hagyományosan a megelőző évi Debreceni Irodalmi Napok szakmai tanácskozásának szerkesztett anyagát. Tavaly a konferencia címe Ars poeticák és írói imázsok volt, amelyhez két tanulmány és egy beszélgetés kapcsolódik. Molnár Gábor Tamás a modern költészet önreprezentációs lehetőségeit vizsgálja, amely során értelmezi az ars poetica fogalmát, s közben mások mellett Arany János,…

Tovább
Megjelent az Alföld februári száma

„Van, akinek mindene van: / fűszerek, teljes érmesor, / vagy éppen szerelmes. / Van, akinek nincs mindene, / az is minden.” – írja Kőrizs Imre Miféle Amerika? című nyitóversében az Alföld februári számában. A szerzőtől verset olvashatunk a decemberi reggelek látványáról, valamint arról, hogy milyen a szerelem, ha olyan, mint egy film („mint mondjuk a…

Tovább
A városi irodalmi nagyrendezvények

Az Alföld szerkesztősége kezdettől rendszeresen részt vesz a debreceni irodalmi nagyrendezvények koncipiálásában és szervezésében. Az 1971-ben indult Debreceni Irodalmi Napokról szóló tudósításokat, illetve az előadások szerkesztett szövegét a lap 1975 óta évente közli. A ’90-es évek elejétől a programsorozat szakmai irányítója Aczél Géza volt. 2015 óta Szirák Péter a rendezvény kurátora. Néhány emlékezetes tanácskozás címe:…

Tovább
Az Alföld Stúdió

Az Alföld Stúdió az Alföld folyóirat mellett több évtizede működő tehetséggondozó műhely. Létrejöttének ötlete valamikor a hatvanas évek közepén a Kossuth Lajos Tudományegyetem Magyar Irodalmi Intézetében született meg, a Budapestről vendégprofesszorként Debrecenbe járó Szabolcsi Miklós elképzelése nyomán, Juhász Béla és Fülöp László akkori fiatal oktatók támogatásával. Ennek az egyetemi időszaknak három neves, pályára álló szépíróját ismerjük: Kurucz Gyulát, Oravecz Imrét és Várkonyi Anikót. És számos későbbi kritikust,…

Tovább
Az Alföld-díj

Az Alföld szerkesztősége már a 60-as évektől adott kiemelkedő szerzőinek nívódíjakat. Ez a gesztus a 70-es évektől a Debreceni Irodalmi Napok megnyitójához kötődött, s a kitüntetés maihoz hasonló szokásrendjét az 1978-ban alakult új szerkesztőbizottság alakította ki. 1993-tól lett a kitüntetés neve Alföld-díj, melynek fő támogatója Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata. Ettől az évtől a pénzjutalom…

Tovább
Az Alföld könyvek

Más irodalmi folyóiratokhoz hasonlóan 1998-ban az Alföld és a Csokonai Kiadó Alföld könyvek címmel sorozatot indított a laphoz kötődő, a folyóirat korszerű irodalmi elkötelezettségét támogató munkatársainak műveiből. A sorozat szerkesztője Aczél Géza, tipográfusa Kass János volt. A megjelent 23 kötet: Szegedy-Maszák Mihály: Irodalmi kánonok (tanulmányok, 1998) Szirák Péter: Folytonosság és változás. A 80-as évek prózájáról (monográfia, 1998) Kulcsár Szabó Ernő: A megértés alakzatai (tanulmányok, 1998) Angyalosi Gergely: Kritikus…

Tovább
Az Alföld folyóirat története adatokban

Az Alföld történetéről: Juhász Béla: Jegyzetek az Alföld történetéhez, Alföld, 1990/7, 66-76. Aczél Géza: Ötven év, Alföld, 2000/6, 3-7. Az Alföld ötven éve, Adatok és dokumentumok, Írta és összeállította: Simon Zoltán, Alföld Szerkesztőség, Debrecen, 2000 Rend és kaland. Az 50 éves Alföld antológiája, Szerkesztette: Aczél Géza, Debrecen, 2003 Az Alföld repertóriuma 1959-1969, összeállította Sebők Vilma,…

Tovább
Személyi változások

2015 végén az Alföld folyóiratot megjelentető Alföld Alapítvány kuratóriumában és a lap szerkesztőségében is jelentős személyi változások történtek. 2015. december 31-vel leköszönt főszerkesztői posztjáról Aczél Géza, aki 1978-tól olvasószerkesztőként, 1990-től főszerkesztő-helyettesként dolgozott a lapnál, 1993-tól pedig főszerkesztőként irányította a folyóiratot. Az Alföld Alapítvány kuratóriuma benyújtott pályázata alapján Szirák Pétert választotta meg új főszerkesztővé. Ezzel egyidejűleg…

Tovább