Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat
Ughy Szabina: Az átlátszó nő „Van néhány pillanat az életben, ami mindig jelen idejű, ami, mint egy útjelző, ott van, megtartja az egész életünket” (115.) – áll Ughy Szabina második prózakötetében, amely tizenhat eltérő életkorú, különféle családi és társadalmi hátérrel rendelkező nő sorsába nyúlt betekintést, és mutatja fel azokat a meghatározó pillanatokat és ráeszméléseket, melyek…
Tovább
Szabó T. Anna: Vagyok Vagyok. Nemigen lehetett volna ennél pontosabb címet találni a Szabó T. Anna összegyűjtött és új verseit tartalmazó kötetnek. Szabó T. költészete ugyanis igencsak sajátos törvények szerint formálódik. Ahogyan a fülszöveg fogalmaz: „Ez a költészet nem önmagába zárt, hanem dialogikus. Egyrészt sokszor szólítja meg önmagát és az olvasót, másrészt beszélget a magyar…
Tovább
Károlyi Csaba: Egy teljes év. Beszélgetések Nádas Péterrel Láttunk már olyat az irodalomban, hogy járvány idején jóravaló ifjak elmenekülve a veszély, a fenyegető halál és mindennek testi-lelki terhei elől, történetekkel szórakoztatták egymást, hogy kitöltsék a feltoluló időt, és értelmet adjanak napjaiknak, életüknek a hányattatások idején, legalább tíz napon át. S bár nyilvánvaló, hogy Károlyi Csaba…
Tovább
Alács Anna: Képeslap El Idilióból A Képeslap El Idilióból című képeskönyv a Csimota Könyvkiadó 2023-as újdonságai közé tartozik. A kiadó működésére jellemzőek az igényes, innovatív kiadványok, valamint az olyan trendteremtő műfajok és formátumok népszerűsítése, mint a papírszínház vagy a silent és design könyvek. Alács Anna illusztrátori, grafikus dizájneri munkáiról ismert, 2021-ben Vibók Ildi Zrínyi Ilona…
Tovább
Petőcz András: Vissza az időben Több mint ezer oldalas összegyűjtött verseskötete, A folyó felett után közvetlenül megjelent Petőcz András új műveket tartalmazó kötete is. Termékenység magas fokon, és ezt mondhatjuk a színvonalról is. A cím is utal a folyatásra, a folyton megjelenő időmotívumra. Emlékezhetünk a 2019-es A visszaforgatott időre például. Azóta ez a mozzanat tovább…
Tovább
Térey János: Szükséges fölösleg. Összegyűjtött interjúk, szerk. Darvasi Ferenc Térey János, ha nem is szeretett interjút adni, igen sűrűn művelte. A Szükséges fölösleg című kötet tanúsága szerint Térey huszonhat év alatt, 1993 júliusa és 2019 májusa között összesen 121 interjút adott, nagyjából 800 oldalnyit, s itt kizárólag a részben vagy egészében írásos formában is publikált…
Tovább
Villányi G. András: Orpheusz szerelmei „Dolgainak tökéletes kört kell írni, hogy önálló alkotásként tudja vállalni őket. Nem műalkotásra gondol, hanem arra, hogy az életből műalkotást kell létrehozni.” (VGA) Villányi G. András (VGA) költő, angol-japán nyelvből műfordít, esszéista, kortárs író, a Független Irodalmi Napok (FIN) szellemi atyja. Tizenhárom éve nem jelentetett meg önálló kötetet, akkor írtam…
Tovább
Balássy Fanni: Bocs, hogy élek, illusztrátor: Korbuly Ági Életünk során nagyon sok mindenért és sokféleképpen kérünk bocsánatot. Olykor udvariassági formulaként használjuk, máskor hibát próbálunk meg helyrehozni vele, van, hogy sértődötten, ironikusan mondjuk, néha pedig annyit ismételjük, hogy kiüresedik, jelentés nélkülivé válik. A sor persze még hosszan folytatható, és Balássy Fanni folytatja is a Bocs, hogy…
Tovább
Balogh Gergő: Olvasásgyakorlatok Az elmúlt évek kritikagyakorlata azt mutatja, a kortárs irodalmi mező általánosságban a kötetkoncepciót részesíti előnyben a válogatáskötetekkel szemben. Ennek a preferenciának talán a lírán látható a leginkább a nyoma. Míg a 20. század elején is gyakoriak voltak a Versek címmel ellátott gyűjteményes kiadványok, addig jelenleg tendencia, hogy a lírakötetek a válogatott verseket…
Tovább
Juhász Róbert: 3,14 Tegyük fel egy pillanatra azt a geometria felől kétségbe vonható matematikai tételt, miszerint az egyenesek a végtelenbe meghosszabbítva körökben végződnek, azaz két formájában teljesen eltérő alakzat valójában kellő távolságba kivetítve azonossá lehet. Aztán menjünk tovább, helyezzük át ezt a tézist a költészet játékterébe, és meg is kapjuk Juhász Róbert kései debütkötetének mértani…
Tovább
Hogy lássák egymást az emberek Nehéz a dolga a kritikusnak, ha ennyire egyedi hangról akar írni. A Kettészakadt világ többféle kulturális hagyományba is illeszkedik ugyan, mégsem kategorizálható. Nem is dolga, hogy az legyen. A róla való beszédet azonban megkönnyíti (illetve könnyítené) a háttér fölismerése, márpedig beszélni szükséges a műről. Szükséges azért, hogy minél jobban tehesse…
Tovább
Kiss Georgina: Sötét évszak Kiss Georgina Sötét évszak című könyve jól sikerült, tudatosan, átgondoltan megszerkesztett, egyenletes színvonalú első kötet. Egyetértek az előszót jegyző Závada Péterrel, aki szerint a szokottnál később érkező debütkötetre „igazán megérte ilyen sokáig várni” (5.). Már Závada szövegéből is kiderül, hogy a versek jellemzően szerteágazó, vagy éppen ágakként egymásba fonódó jelentésekkel dolgoznak,…
Tovább
Fenyő D. György: Az irodalomtanítás módszertana. Éthosz és praktikák, I–II. Már akkor hatással van az emberre Fenyő D. György Tea Kiadónál megjelent dupla kötete, amikor az összetartozó borítóképekre tekint, melyek az örök perspektívafüggőség igen találó allegóriáiként már azelőtt utalnak az irodalomra, mielőtt a címet rendesen elolvastuk volna. Az irodalomtanítás módszertana – e kötetcím tulajdonképpen locus…
Tovább
Miért vagyok gyerek? Vagány versek iskolásoknak, vál. Szekeres Nikoletta, ill. Klement Csaba Az interneten keletkező szövegek mennyisége mára beláthatatlanná vált. Nem tudjuk követni azt sem, hány szöveg keletkezik, mennyi vész el, mennyi klónozódik, és ami klónozódik, az hány példányban. Elvileg minden felhasználónak az az érdeke, hogy minél több szöveg legyen fönt, ugyanakkor a megszülető és…
Tovább
Hjalmar Bergman: Nagymama és az Úristen. Wadköpingi történetek ford. Dió Dávid A parasztlányból polgárasszonnyá házasodott Agnes kénytelen átértékelni a saját életéről mesélt történetet a hetvennyolcadik születésnapján, amikor is hazatér Amerikába költözött unokája, aki szembesíti nevelése csődjével, társadalmi felemelkedése során okozott emberi károkkal. A cselekmény ilyen vázlatosan összefoglalható. De minek a szinopszisa ez? Klasszikus drámáé? Polgári…
Tovább
Magolcsay Nagy Gábor: Tanösvény a Spitzbergák alatt A versnek is van GPS-koordinátája – vallja a szerző, Magolcsay Nagy Gábor, aki pár éve indította útjára az ún. MAPoetry projektet. Az angol map és poetry szavak összevonásából megalkotott név egy olyan alkotói módszert jelöl, amely a vers szervezőerejét külső, földrajzi összefüggésekre bízza. Egy-egy közterületnév: autóbuszútvonal egymás utáni…
Tovább
Jonathan Culler: Irodalomelmélet, ford. Füzi Péter, Pikó András Gáspár Az Oxford UP nagy presztízsű és figyelemre méltó példányszámokat felmutató Very Short Introductions sorozata több mint két évtizede jelentet meg olyan, valóban rövid, egyezményesen az adott tárgy legjelesebbjei között számon tartott szakértők által jegyzett kiadványokat, amelyek a – rendkívül tágan felfogott – kultúra- és társadalomtudományokban (olykor…
Tovább
Rakovszky Zsuzsa: Vita élő időben Mikortól lesz vers a szöveg? Vers-e a vers attól, hogy annak tűnik? – merül fel bennem ez a két kérdés újra meg újra Rakovszky Zsuzsa tavaly ősszel megjelent, Vita élő időben című kötetének olvasása közben. A négy ciklusra osztott könyv azzal a lehetőséggel játszik el, hogy összemossa a leírást a…
Tovább
Zalka Csenge Virág: Hétlábú paripák és jó boszorkányok. Varázslatos csíki népmesék, Hitka Viktória rajzaival Zalka Csenge Virág számos meséskönyvet tudhat már maga mögött, és aktív mesemondóként még több történetet a repertoárjában. A Ribizli-sorozat darabjait egy-egy határozott koncepcióra fűzte fel annak idején, a Széltestvér és Napkelte vagy a Törpeszarvas és a déli álom című köteteket egy-egy…
Tovább
Tóbiás Krisztián Blondel tükör című kötetéről Gregor Lilla és Pinczési Botond beszélget Pinczési Botond: Neked is nehéz olvasmányélménynek bizonyult a Blondel tükör? Gregor Lilla: Igen, olyan értelemben nehéz, hogy nem vont be, nem találtam rajta fogást. P. B.: Pontatlanul fogalmaztam. Szerintem a koncepció nem elég kidolgozott. Számomra ez az album arra bizonyíték, hogy a multimedialitás…
Tovább
Nyirán Ferenc: Apokrif történetek „Majd eljön az idő, mikor hallgatok. / S csak nézlek némán, mint dóm falán / a szárnyas angyalok” – hangzik Nyirán Ferenc második, Kentaur című kötetének utolsó két sora (Posztumusz elégia). A szerző 2022-ben, a Napkút Kiadónál megjelent harmadik kötete, az Apokrif történetek a Kentaurban elejtett fonalat veszi föl. A második…
Tovább
Petőcz András: A látogatás emléke Petőcz András egy a Mózes könyvéből vett idézetet választ mottónak, felmutatva és jelezve a kötet ikonjellegét. Áthatja a 19–20. század fordulójának európai, azon belül francia társadalma, irodalomtörténete, Rimbaud és Verlaine kettősének történet(iség)e, a mindennapok. Kosztolányi Dezső, Ady Endre és Pilinszky János költészetére adott válaszai, reflexiói a költői mivolt általános (beivódott,…
Tovább
Elinor Cleghorn: Szenvedő nők – Mítosz és gyógyítás egy férfiközpontú világban, ford. Szécsi Noémi Amikor egy igen megbízható ízlésű és széleskörűen tájékozott, részben genderrel foglalkozó kollégám felhívta a figyelmem Elinor Cleghorn magyarul frissen megjelent kötetére, azonnal lecsaptam a lehetőségre, hogy recenziót írhassak róla. Egyrészt gyönyörű a borítója (Micaela Alcaino eredeti munkája nyomán Váraljai Viktória készítette),…
Tovább
Fenyő D. György: Az irodalomtanítás módszertana. Éthosz és praktikák, I–II. „…az, aki nem is tudja pontosan, merre halad, az talál rá a saját stílusára.” Fenyő D. György a Magyar Copperfieldből idéz módszertani kötetében, s bár a kiemelt részletben Bereményi a (fogalmazás)írásról gondolkodik, úgy vélem, hogy ez a mondat a tanári pályára is igaz lehet. Az…
Tovább
Féja Géza: Tamási Áron nyomában Kortársai közül Féja Gézára Tamási Áron tette a legnagyobb hatást. Számtalanszor vallott erről, hasonló hőfokon: „Nem hiszem, hogy akad a rövid életben magyar író, akinek alakja, szelleme és művei közelebb kerülnének szívemhez.” (Tamási Áron nyomában, 117.) Életregénye szerint a nevét az 1920-as évek végén ismerte meg. Barátja, Simon Ernő, a…
Tovább
Gömöri György: Alkonyi séta Az 1934-ben született, jelenleg Londonban élő, irodalomtörténészként és a lengyel irodalom fordítójaként is ismert Gömöri György tizenötödik magyar verseskötete, az Alkonyi séta leginkább olyan, mintha az olvasó elé kiterítettek volna egy különböző tér- és idősíkokat tartalmazó tablót, amelynek a szerző a számára valamiért fontos pontjain ott hagyta a nyomát, illetve egyes…
Tovább
Bihari-Horváth László: Csengők a magyar népi kultúrában Mindig izgalmas fölfedezői és leírói feladat egy-egy népi, korábban nem reflektált tárgy- és szövegtípus (műfaj), szokás leírása. Kezdetektől izgattak az olyan jelenségek, mint a népi textíliák, pásztorszaruk, léckerítések, kapuk, házoromzatok díszítése; vagy éppen a népi üvegművészet. Így töltöttek el fölfedezői izgalommal kutató pályámban az ismeretlen nyelvi tájak; a…
Tovább
Szántó Gábor: Törvényen kívüli őr „Van-e modern zsidó irodalom?” Szántó T. Gábor néhány évvel ezelőtt ezzel a címmel tartott előadás-sorozatot a Bálint Házban. A kérdés egyszerűnek tűnik, de miként Szántó 2022-ben a Scolar Kiadónál megjelent, a Törvényen kívüli őr című esszé- és tanulmánygyűjteménye is tanúsítja, az egyszerű eldöntendő kérdésre csak újabb kérdésekkel lehet válaszolni. És…
Tovább
Korpa Tamás: Házsongárd live „[A] Házsongárdból kezdte beszippantani / a sírokat az alagút, mint egy csillapíthatatlan tüdő” (Kolozsvári metró) – ezt a két sort idézném, ha valaki megkérdezné, milyen Korpa Tamás új verseskötete, a Házsongárd live. A kritikus rátekinthetne a szerző eddigi lírai útjára, az Egy híd térfogatáról-ra, az Insomniára vagy a legutóbbi kötetre, A…
Tovább
Konkoly Dániel: A hang kísértetei. A hangot reprodukáló technikai eszközök és a lírai hang konstellációi a XX. század első harmadának magyar költészetében „Amikor nem avantgárdról beszélek a könyvben, akkor is az avantgárdról beszélek” – hangzott el Konkoly Dániel könyvbemutatóján, mely önreflektív megállapítás tanulságos lehet, mert rámutat az avantgárd központi szerepére a kutatásban. A hang kísértetei…
Tovább