Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat
Leopold Bloom-nap, 2024 Langyos eső szitál már reggel óta.Hibbant derűvel fújtatok az Eccles Street sarkán.Az volt a terv, hogy ma atmoszférában utazom,beszívom a mítosz ózondús levegőjét,és átadom magam a dublini hangulatnak.No stressz, no para, Joyce házhoz jön.Sirályok totyognak felém az O’Connell hídról.A Davy Byrnes előtt megállok, rendelek egyBloom-menüt, de burgundit nem kérek hozzá.A gorgonzolás szendvics…
Tovább
Fordítsak netalán újra Anakreónt? Fordítsak netalán újra Anakreónt?Pár bordal fölüdít. Fölvizezett aszúpárlatmézeitől illatosult a lég: hűs nosztalgia-térerő árad szét, s a kevély hangszer örülni kezd.Nagy szőlőlevelek nőnek a ház fölé.Túlzásokba eső, dús vegetáció, filmekben se lehetne szebb. Burjánjambusokon andalodó zenéthergelt vadra a mély és militáns öröm.Támad szinte a vágy, s lelki göröngyökön úthenger lesz a…
Tovább
Vágóhíd utca Firkálmány a felfakadt keléses falakon,ahol kocsmagőz volt, ott szél járja át a csontokat.Felhőt átfúró fekete erekbena levélpacák festéke szétszalad. Varjak szelik át az avart a fal mögött,és kóvályog benne a szemét.Lekopott a homlokzatról a felirat,csak a hűlt helye sajog benne még. Kéményfüstként kóborol az időmönmagukon eltévedt tájakon.Kígyóméreg a lánykorba oltvaolvad be ravaszul egy…
Tovább
Erdőkezdő Bocs, ha túl sok halálfalót,kviblit és muglitkiátkoztam vagy kinevettettem,mosd meg a tűdet,ne akadjál már felmindég rajtam. A Polipot túl korán,túl sokáig néztem,a túlérés legelső jele nekem elég,hogy vége legyen:lefagyasszam vagy felkössema képzeletem. Magasra vágytam, mindig felfelé.Mint a panda:szép, szabályokat elunt lény.Mint a vanília:Sárgaföld egykori, fellázadt virága. Felfelé éltem. Panoráma Péter.Első ezen a néven.Édesen beszéltem.Levegőnek nézve,üres…
Tovább
Árvízmentesítés és folyószabályozás Az éjszaka lassan húzódik vissza.Páráját a vízenjelzésképpen itt hagyta. De ez a folyó nem elég széles,láthatatlanul is éreznia túlpart fáinak lélegzését. Persze a figyelemkönnyen elúszik rajta,akár egy papírhajó, sodródik észlelhetetlenül,átázik, elmerül. Egy folyó sem elég hosszú,hogy megakadályozzaaz elmúlt borzalmak ismétlődését. Mert azok, mint a lazac,folyton felúsznak,ellepve a szigeteket. Az épületek elnéptelenednek,és antennáik…
Tovább
A ringben Bajban imádkozol, ne tagadd.Akkor állsz Isten elé, amikorminden eszközöd cserbenhagyott, és könyörögsz neki,alkudozol, fordítsa jobbraa pocsék helyzetet. Kéred,mert a csajod rosszul tudja,mert a főnököd pénzéhes,mert amúgy mindenki önző.De könnyelműség azt hinni,hogy Isten melléd fog állni.Isten pártatlan, szemébenmind egyformák vagyunk,nem méreget, nem teszsemmilyen megkülönböztetést.Isten nem ismeri a pirosés a kék sarkot, nem ismeria ring…
Tovább
zuhanás közben keskeny vonallá szűkül a szemmár nem vár itt senkisemszíneket hazudsz és könnyeketegy kitalált időben őgyelegszmagányos titkok közt ahol kevés a réss minden összegyűrt mondat tévedésnincs híd nincs másik ladika remény jobb híján a semmibe kapaszkodik a múlt végtelenített filmtekercsdiófád árnyékában heverszpásztázod a mészfehér arcokata semmi falán vagy néma karcolatvitorlázni kezd az estminden álmot…
Tovább
Sampon Hajat mostam, és közbenazon tűnődtem, hogyváltoztathatnám meg éltem,például a hiúságomat ahelyén kellene kezelnem, éshogy hol a helye meg más hülyepoénok nem segítenek rajtam,ázott a hajam a sampon alatt, melyeta doktornő adott a fejbőrömön évtizedekóta viszkető kiütések ellen, önbizalmatkellene szereznem, és elmondanomnaponta magamnak, hogy én isember vagyok, nem kevesebb, mintmás, csak szorongóbb. Szépbucket list volt,…
Tovább
Arról, hogy mit láttam, amíg távol voltam Théneiától megkaptam a fonalat,és láttam a legmélyebb kutakat, láttam, ami bennem épül,láttam palotámat otthonaként másoknak, láttam Sztaurosz templomát,láttam házat beomlani súlya alatt, láttam földet szülő földet,láttam vízre vágyó virágokat, láttam szomjas tengert,láttam elégedett hajósokat, láttam oltárt száz éve égni,láttam apámat a lángok alatt, láttam kihunyni tüzet,láttam elszakadt fonalat,…
Tovább
Duruzsol kellemesen Szerettem volna egy versetrögtön a második mondattal kezdeni,hogy az első hiányavégig ott lüktessen a szövegtestben, legyen valami rejtély,nyugtalanító elhallgatás,amit a szavak, a szintagmák, az írásjelekés a többi mondattéblábolva kerülgetnek, hogy ne váljon kényelmes kis kuckóváa vers, amelyben kandallóduruzsol kellemesen,legyen huzatos pályaudvar,két falu közötti buszmegálló,nyomasztóan elhagyatott,ahol biztosan nem jár egyetlenviszonylat sem, vagy ha igen,hetente…
Tovább
Vers a vénségről, hullaviasszal Az óvodakert a templomdomb aljánaz egykori temető helyén volt.Ma úgy vélem, ennek köszönhető,hogy antropológus lettem.Háromtól hatéves korig a sárgahomokban lelt csontokkal játszottam,olykor, a dajkák rémületére,kis ütéstől széteső lapbanhullaviaszt is találtam. Kértek,de nem elégszer, hagyjam békénaz öregeket, ne rángassam őketa napvilágra. Szorongtam? Nem!De hetven éven át nyugtalanított,milyen leszek vénen. Mindig vissza-rettentem attól,…
Tovább
Gary Balla balladája Az apró vízesések itt, Észak-Karolinában,Mint hajad a kezeim között, Jamie.Ujjaim tömpék és gépzsírosak, éppEgy törött alkatrészt cseréltem azErdő közepén. Két kutyánk elkísértMinket bolyongásainkra, kislányunkAlszik a lakókocsinkban. MegszereltemA fákat, most hangosan nyögnek ésBólogatnak, hangom ércesedik, sokatDohányzom. Amikor dől a fa, az ad kiilyen hangot, vagy maga a fűrész? HozdIde, Jamie, a kalapácsot. Ezt…
Tovább
Bója Nézlek, ahogy mész a vízbe.Tudom, meddig szoktál beúszni.Lassan tempózni kezdesz,a parton állva figyellek. Húsz éve nádas volt itt.Gémek, récék és vöcskökfészkeltek a bugák közt.Valahol messze éltél. Valahol messze éltem,itt még csend és iszap volt.Naptól meleg a vállad,ismerem ezer éve. Egy gém figyel a nádból.Elindulok utánad,lassanként már beérlek,bevársz a bója mellett. Elül a parti lárma,színes…
Tovább
Túl a Dunán Túl a Dunán és innen,Budán, de mindkét parton,amerre látok, mindenenyém, bár köztulajdon, kint, előttem a földönmintha az éj ömölne,Fekete-erdőből amég feketébb öbölbe, talán a sötétségetazért szabta az Isten,hogy az izgága embertálomba csöndesítse, ha sötét, akkor fény is,megvilágít, ha elfed,de nem a sötét fénylik,csupán a fénynek enged, amott a Duna-partonégről függő csillárok,világos ablakomban,nézi…
Tovább
Ellipszis-tánc Ellipszis-táncot lejt a világ s az életmert egy a középpont de kettő a pólusha a centrumban összeszikráznakfellobban bölcsesség szerelem ének Ha az újév és szentiván összeérnekmiközben mindkettő megőrzi posztjáta centrumban egyszerre lesz hideg és hévazonost azonosra cserélnek Ha ezt a misztériumot megértednem bánt távolság idő múlásaegyütt leszel alanya s állítmányaa legyenben újraszülető létnek Vasárnap…
Tovább
Hangetetés Etette a kószáló hangokat.Magokat szórt az ablak alá,és elbújt, hogy hallgassa őket.Kitett napraforgómagot,mire odarepültek az M-ek,mormogtak és mekegtek,majd közéjük ült egy N is,halkan neszezett, nógatott,de elkergette egy vadulnyekegő, nyámmogó Ny,és hangosan nyenyerészett.A kölesre sok S és Sz szállt,szédítő, szelíd hangsereg:susogtak és sejpegtek,szuszogtak és sziszegtek.A tökmagra hatalmas B csapott le:bömbölt és brekegett,a gyomrában egy P…
Tovább
Fénylő hegek Csöndes, bár apám-nál nem hallgatagabb.Bögréből bögrébe öntögetiát forró teámat.Csak a két gyereke miattilyen figyelmes. Kezébengömbölyű pipafej, édesdohányszagot árasztszürke kardigánja,az az egy, amit mindig visel,és szúr a borostája. Hogy apámnak is szúrt,csak képzelem, sohasemérintettem arcát. Kifelé meredt az ablakon,de nem azt látta, amit nézett.Mutató- és középső ujját orraalá helyezve gondolkozott,nekem mindig hátat fordítva.Csak ritkán…
Tovább
dD. aspergeres Ez van dD.; orvosságok?…; soha ne maradj hosszúideig egy helyen, gondjaid lesznek, pedig magasan funkcionálóautista vagy; úgy vártam rá, hogy végre elfogadjanak, észrevegyenek;te más vagy dD., és attól mindig félnek az emberek…; megöregedtem,már tíz éve is öreg voltam, de még élveztem, ahogy süt a nap!, van, hogyjobb a bűnt választani, minap, egy balatoni…
Tovább
poétikai merengések holdfényben jött jött jött felém a téli holdés azt mondta szomorú verseket kellírnom én pedig nem hallgattam ráde ismét jött jött satöbbi és aztmondta a verseknek a valóságrólkell szólni és nem akartam hallgatnirá de jött jött és satöbbi satöbbivégül megkérdeztem hogy rendbenhogy akkor miről mit hogyan kellírni és azt mondta a téli hold…
Tovább
Nem menekülök Szeretnék szembenézni veled, és végrenem menekülni el, mélységes szomorúság. Telepedjünk le az asztalhoz, itt a konyhám,székeken szemtől szembe, mert beszélnünk kell. Nem is muszáj beszélnünk, de muszáj számolnunkegymással, elszámolnunk mindennel, ami összeköt. Nem hívtalak, de jöttél, így szokott ez lenni,tudd viszont, hogy itthon vagyok immár,nem szököm meg a hátsó ajtón, ha érkezel,szembe akarok…
Tovább
Szervraktár Lobbisták az égben: 32,1-13 32 1 Jól sejted, fiam: nem csak Krisztus urunklobbizik Istennél, 2 szó szerint füstöl a feje(mármint az Úrnak), hogy milyen úton-módonlehetne összefésülni a legkülönfélébb érdekeket,3 ha megígéred, hogy nem vered nagydobra(nem akarlak kabátlopási ügybe keverni!),akkor megsúgom, hogy az Úr színe előtt4 az elabortált lelkeka leghangosabbak,fülsiketítő a néma sírásuk,ahogy kompenzációt követelneka…
Tovább
Nyári kertekben üldögélni Január vége volt, hetei lehettek hátra.Nyári kertekben üldögélni, mondta,és elmosolyodott. Bérelni akart volna egy zöld-övezeti helyet, ahova meghív mindenkit,akit szeret, hogy együtt nevessenek.De valahogy nem jött össze az elképzelés.’21 tavaszán kiadtak már Budánminden kertkapcsolatos bérleményt. Voltak persze sikeres akciók. Például Robi,a gyöngéd Robot-angyal vagy -szerető, akia sugárkezelés során a mennyezetrőlleereszkedett, szárnyai közé…
Tovább
Szeizmológia Tisztán emlékszemrá, földrengés volt.Te is mondtad. Átjáró nyíltott, ahol korábban nem volt. Engedtél a merülésnek,hogy tartsalak,rajtam keresztül jutottállevegőhöz. Aranyfonállegyen, azt akartad,ne pedig véka alattégő gyertyaszál. Akartad, hogya halál torkából.Minden úgy lett,ahogy akartad. Majd megtelt sóvala szám, mindenízt elnyomott.Kiköptem. Piszkosnagy árok. Énakarom ezta tisztaságot. Húr Az űrnek készülminden szó.Most megbízhatóa semmi, itt kellidőzni. Nincs másikfül,…
Tovább
Nincs jövő a halászoknak Nincs jövőjeA halászoknakAkik a falu határábanA sziklafalakon ülnekBámulva a kiüresedett tavatNosztalgiáznakAz elszaladt évekről Azért jöttekA medencébeHogy dolgozzanakA gyárbanNem számítHogy hajuk sárga lettFoguk kihullottBarátaikA lőporgyárbanFelrobbantak hetvennyolcban Az éjjeli műszakIdeje alattA megmaradtak szedtékÖsszeA maradványokat A falusiak megrázkódtakDélutánMikor hallottákAz óriási robbanást Egy nő az útra szaladt Előreküldte lányaitTudják meg az apjukVajon darabokra szakadt-eA hegyek között Az…
Tovább
Mintha álmodnád Fogd rövidre. Mintha álmodnád,és óvatosan, nehogy fölverd magada hangoddal. Engedd szétmállania szavakat a szádban, mintha mandulátáztatnál benne, a fogaddal csak puhítanád,nem sejtvén, mit módosítasz ezáltalaz étrendeden. Egyáltalánfontos-e még enned? Lelkesebben váltaszszót borúlátó, mint derűlátó alakokkal.Az égen rosszindulatú daganatformákatöltenek a felhők, semmit sem kellazért elkapkodnod. Hűvös hangot ütni mega hentesnél, ahová az eső bevert.Ismerősök…
Tovább
A vörös hattyú Vörös hattyú úszott át a lakótelep egén.Láttam úszóhártyás, karmos lábait.A Pannon-tenger fövenyesedőfenekén bandáztunk, a hullámzásütemére hajlongó növénysávok között,vásott, kétéltű telepi fiúk.A négyszögletes aranykori építményekmár készen álltak, hogy legalább roncskéntmegmutassák a kívülállóknak is magukat.És akkor hattyútollakvöröslöttek fölaz alkonyi égen. Mintha az értelem Mintha az értelem szörnyszülöttjeinek,a megvilágosodott értelem szörnyszülöttjeinekutolsó átka volnaa kortárs könyvipar.Az…
Tovább
szimmetria meztelenül terpeszkedsz a sarokkanapén.a bútor a legfontosabb ponton hajlítja meg a testedet.egy nőstény oroszlán felsőbbrendűségévelváltogatod a csatornákat.az ujjaid a számokon,az ujjaid a számban.minden olyan egyszerű,mintha a tükörképemmel szeretkeznék,csak sokkal lassabb,finomabb,jelentősebb. a mellek egymásnak feszülnek,ezek a ciklusunk legszebb napjai.árnyékaink a szőnyegen felcserélhetők.két szelíd vadállata filodendron tenyereinek takarásában. nincs elég kezünk,ujjaink összekeverednek,helyüket keresik ebben az alternatív…
Tovább
Elégséges érettségi Összeadni szégyellekkivonni sajnálokosztani utálokgyököt vonni gyűlölökhatványozni nem bírokintegrálni nem tudok.Szorozni azt szeretekde csak egymássalkét negatívat! Hűségeskü Lovag Dulcinea krónikásaénLovag Dulcineát előszörmost látomcsászári palotában vagyunkfogadásonén szörnyű zavarbanmint álombanmeztelenülő is egyedülszólni hozzáaddig már senki nem meramíg a köztudottan közvetlen és nyájas császárnem fogja karon.De én nagy zavarombanodalépek hozzámert hűségeskümetitt végre gyorsan letehetném nekimerthogy én vagyok…
Tovább
Soha többé Soha többé. A tagadás is szentség.Soha többé nem láthatom Firenzét. Nincs utam többé az emlékezéshez.Az emlék, mint a gyújtózsinór, véges. Szárnyat növesztek, száll velem a múltam,ki Botticelli előtt térdre hulltam. És zeng és zeng a magányosság húrja,és nem kell többé megszületni újra. Mert nincsenek a földön vadregények.És Firenzével összeér a lélek. (Megjelent az…
Tovább
helyek (locuri) leülök a fészeri kanapéra,hallgatom az esőt, amint átnyújtja zajáta házunk felett. apát keresem, az elcsontosodott mosolyát,a bakancsnyomait a sárban. bár felkeltene valaki,ahányszor kivirágoznak a szilvafákaz elhagyatott, kígyókkal megtelt házak kertjében,a szomszéd kertekben a lovakatmindig elverik, a teheneket pároztatásra viszik, megtanultam, hogy foglalkozzak a magam dolgával,mert az emberek nem szeretik,mikor figyelmeztetik őket, főleg ha…
Tovább